top of page

A gazdasági válság munkavállalókra gyakorolt pszichológiai hatásai

Pszichológusunkkal, Klinger Máriával készült interjút a Blue Colibri publikálta.


A világ jelenleg példátlan gazdasági válsággal néz szembe, amit először a COVID okozott, majd jött a rezsiválság, az infláció és a háború. Ebben a nehéz időszakban gyakran a munkavállalók viselik a fő terhet, akik pénzügyi bizonytalanságban élnek, és akiknek akár a munkahelyük is veszélybe kerülhet. A gazdasági válság munkavállalókra gyakorolt hatásainak megértése és néhány megküzdési stratégia elsajátítása segíthet átvészelni ezt az időszakot.


Nem a munkahely elvesztésétől tartanak a legjobban

Elsőre logikusnak tűnhet, hogy a gazdasági válság egyik legközvetlenebb hatása a munkavállalókra a munkahely elvesztése lehet. A recesszió idején a vállalkozások gyakran kénytelenek újratervezni stratégiájukat, akár a humánerőforrás területén, és bár egyelőre úgy tűnik, nem a létszámcsökkentésben gondolkodnak elsősorban, mindez a munkavállalók számára, ha nem tűpontos a belső kommunikáció, az állásvesztés “Damoklész kardjaként” lebeghet a fejük felett. Ezt láthattuk a közelmúltbeli globális visszaesések során, például a 2008-as nagy recesszió idején, amikor a munkanélküliségi ráta világszerte jelentősen emelkedett.


– Egyelőre nem érzékeljük a DokiAppnál, hogy az állásvesztés frusztrációja miatt jelentkeznének a munkavállalók – mondja a DokiApp pszichológusa, szakmai vezetője. – Ennél ugyanis sokkal hétköznapibb kérdések foglalkoztatják őket, mint a munka és magánélet, amely a pandémia óta egyre inkább napirenden van. Ezen pedig belül is főként a párkapcsolat, az ezzel kapcsolatos elakadások vagy a konfliktusos állnak a középpontban.


Klinger Mária szerint a konkrét megkeresési témákon túl jól látható, hogy a leggyakoribb probléma az önbizalom hiánya, az önértékelés zavara, ami már egy kicsit kapcsolódik a munkahelyi körülményekhez is. Vagy itt van például a maximalizmus, miszerint nem vagyok elég jó, ez sokszor megjelenik a munkavállalói nehézségek mögött. Azaz megfelelek-e, elég jó vagyok-e a munkában. Ez jellemzően szorongást okoz az ilyen típusú embereknél. Többször előfordul vezetővel való nehézség, beilleszkedési probléma, vagy kollégákkal kapcsolatos feszültség.


A bérekre és juttatásokra gyakorolt hatás

A munkahelyek elvesztése mellett a gazdasági válság a meglévő alkalmazottak esetében a bérek stagnálását vagy csökkentését is okozhatja. Ez megfigyelhető a közelmúltbeli globális visszaesésekben, amikor a bérek vagy alacsonyak maradtak, vagy csökkentek, hogy a recesszió okozta pénzügyi veszteségeket pótolják. Magyarországon pedig a magas infláció miatt a munkavállalók többsége fizetése elértéktelenedését érezheti. A munkáltatók dönthetnek úgy is, hogy a pénzügyi nehézségek idején csökkentenek bizonyos juttatásokat vagy bónuszokat, ami további stresszt jelenthet az egyébként is anyagi nehézségekkel küzdő munkavállalók számára.


A mentális egészségre gyakorolt hatás

A gazdasági válság munkavállalókra gyakorolt hatásai nemcsak pénzügyi, hanem mentális, egészségügyi megközelítésűek is lehetnek. A munkahelyi biztonsággal kapcsolatos bizonytalanság vagy a bérek csökkenése szorongást, depressziót, stresszt és egyéb mentális egészségügyi problémákat okozhat, amelyek az egyes személyek körülményeitől függően különböző módon jelentkeznek.

De mit tehetünk? Megküzdési stratégiák a munkavállalók számára

Bár a helyzet első pillantásra ijesztőnek tűnhet, vannak olyan lépések, amelyeket az emberek megtehetnek a gazdasági válság kezelése során, hogy mind anyagilag, mind mentálisan megvédjék magukat:

  • Pénzügyi tervezés Fontos, hogy a recesszió vagy az elbocsátás által érintett emberek költségvetést készítsenek maguknak, hogy pontosan tudják, mennyi pénz áll rendelkezésükre havonta, így megalapozott döntéseket tudnak hozni a kiadásokról, ezzel pedig jobban képben lesznek az aktuális anyagi helyzetükkel kapcsolatban.

  • Fizikai egészség Fontos az is, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő munkavállalók fokozottan figyeljenek egészségükre, például rendszeres testmozgással, jógával vagy akár meditációval stb., hogy fizikailag fittek maradjanak. Érdemes azt is végiggondolni, mit és mennyit eszünk, figyelve a testsúlyra, vagy éppen mennyit folyadékot iszunk a munkahelyen.

  • Találkozások hasonló helyzetben lévőkkel Azért hasznos, ha olyan emberekkel beszélgetünk, akik hasonló tapasztalatokon mentek keresztül a recesszió alatt, mert ez a közösség és a megértés érzését adja az embereknek, ami segíthet enyhíteni az elszigeteltség vagy a pénzügyi bizonytalanság érzését az ilyen nehéz időkben.

Bár a DokiApphoz elsősorban orvosi megkeresések érkeznek, az is jól látható, hogy több esetben egy mozgásszervi vagy akár allergiaprobléma mögött lelki okok húzódhatnak meg.

– Azzal, hogy az egész munkaerőpiac bizonytalan lett, az egész életünk bizonytalan lett. Úgy látom, nincs ma már olyan része az ember életének, ahol valamilyen szinten ez a bizonytalanság, vagy az e mögött lévő konkrét félelmek ne jönnének elő – mondja Klinger Mária, aki szerint olyan szintű bizonytalanságokkal találkozhatunk a mindennapokban, ami normál esetben mondjuk inkább egy életközépi válságban jelent meg eddig: jó helyen vagyok-e, jót csinálok-e, meg tudok-e élni ebből? Ezt akarom-e végigcsinálni életem végéig? Ezek a kérdések pedig a három évvel ezelőtti pandémia idején kezdték el foglalkoztatni a munkavállalókat, vezetőket.

Nagyobb lett a felelőssége a vezetőnek

A DokiApp pszichológusa szerint a jelenlegi vezetőknek asszertív vagy demokratikus vezetési stílusra kellett váltaniuk, ha még nem is ez alapján működtek eddig.

– Ezt röviden úgy nevezhetnénk, hogy partneri viszony, tehát nem beosztotti – emeli ki Klinger Mária. – Én inkább kollégáknak szeretem nevezni a munkatársaimat, akik mernek hozzám fordulni, hogy ha bármiféle bajuk van, akár a munkájukkal, akár a magánéletükkel kapcsolatban. Legyen ez akár egy egyéni beszélgetést kérve, vagy csoportos formában, vagy akár e-mailben. Fontos, hogy a különböző kommunikációs formákban legyen őszinteség, bizalom, a kolléga meg tudjon és merjen nyilvánulni a vezető felé, tehát a kölcsönös bizalmon alapuljon ez a kommunikáció.

A szakember szerint mindez vezetői oldalról úgy jelenik meg, hogy van-e szakmai alázata, miszerint nem lehet senki sem tévedhetetlen, azaz egy vezetőnek is joga van tévedni. Ugyanígy hozzátartozik az új vezetői eszköztárhoz, hogy rendelkezik megfelelő önismerettel és önbizalommal, önreflektív módon. Mert akinek nincs önbizalma, az nem fogja azt mondani, hogy “figyelj, tévedtem”.


Ne legyen kifogás! Kimozdulni!

A mai nehéz időkben a szakember szerint fontossá vált a kollégákkal való kapcsolat, a jó hangulat. Más prioritást kaphatnak a kávészünetek, ebédszünetek, amikor ki lehet lépni a munkahelyzetből, és másról beszélhetünk a kollégákkal.

– Volt olyan ügyfelem, akinek kifejezetten azt kellett mondanom, hogy menjen ki az ebédlőbe, és ne a számítógép mellett egyen – mondja Klinger Mária. – Ilyen alkalmak során, a beszélgetések közben már szinte azonnal oldódhat a feszültségünk. Felmerülhet, éppen kivel vesztem össze, vagy mi a bajom van a főnökkel. Amikor pedig egy kicsit kisüt a nap, akkor érdemes kimenni sétálni. Szóval azt hiszem, a kulcsszó a kimozdulni!

Egyre több munkahelyen érhetőek el konditermek, vagy akár meditációs szobák. És mindezt akár munkaidőben is, a vezetőnek is érdemes megteremteni erre a lehetőséget. Ezek a lehetőségek sokat segíthetnek a munkahelyi stresszkezelésben.

A DokiApp pszichológusa úgy látja, most még egy fokkal magasabb tudatossági szinten kell lenni. Ugyanis ilyenkor jellemzően megjelennek a kifogások: pont most nekem többet kell dolgoznom, többet kell teljesítenem. Vagy azért nem járok sportolni, mert sokba kerül, miközben lehet online is tornázni, meg lehet futni. Vagy nem találkozom a barátaimmal, mert éppen Covid van.

Olyan is előfordulhat, hogy azt halljuk, pont most nincs pénzem, vagy félek attól, hogy kirúgnak, ezért inkább túlórázom és nem merem meghúzni a határaimat.

– Most van az a pillanat, hogy még tudatosabban tudjunk nemet mondani, és határokat meghúzni, valamint még inkább figyeljünk magunkra, társas kapcsolatainkra, mert ez a befektetett munka megéri – tette hozzá végül Klinger Mária.


Amennyiben úgy érzed, vezetőként többet szeretnél tudni a gazdasági válság munkavállalókra gyakorlot mentális és fizikai hatásairól, illetve olyan lehetséges megküzdési technikákról, amelyekkel támogathatod dolgozóidat, látogass el a https://employeecare.hu/ weboldalunkra.

Comments


bottom of page