• Pólya Bella

Idén sok otthonban fokozottabban jelenik meg a karácsonyi hangulat

Megérkezett a Mikulás, ami azt jelenti, hogy a Jézuska sincs már messze, és nemsokára itt az év talán legszebb három napja. De vajon az ünnepet körülvevő varázsvilág csak a gyerekeknek kell, hogy szóljon?


Mit nyerhetünk ebből az időszakból mi, felnőttek, és idén miért különösen fontos, hogy megengedjük gyermeki énünknek ennek a szép időszaknak az igazi megélését? Erről szól mai írásunk.



A varázsvilág olyan szibmolikus lények, mint a Mikulás vagy a karácsonyi manók birodalma. Ezek a fantasztikus hősök felruházhatóak olyan tulajdonságokkal, amelyek más formában nem állnak rendelkezésre: például tudnak repülni vagy varázsolni, megjelenhetnek az otthonunkban, láthatatatlanná tudnak válni, ha akarnak, ezáltal akár meg is védhetnek a rossztól, aminek köszönhetően a gyerekek biztonságérzete erősödik. Azonban ez nem csak a gyerekekre igaz.


A fantázia és a mese segítségével egy olyan világba repülhetünk el, amelyek elvonják a figyelmünket a jelenről, távolodhatunk az aktuális nehézségeinktől, vagy éppen vigaszt, megoldási javaslatokat meríthetünk belőlük.

Biztosan volt már olyan film vagy könyvélményed, amely során megélted, hogy magával ragad a történet, elfeledkeztél a hétköznapi nehézségekről, és egy „másik világba” kerültél.


Az Advent, a várakozás és a készülődés időszaka. Várunk valamit, amit „békés”, „szeretetben gazdag”, „áldott”, „boldog” jelzőkkel és kívánságokkal illetünk. A járványügyi korlátozások következtében a biztonságra és kontroll gyakrolásra való törekvésünk most erősen csorbát szenved. Tele vagyunk kétségekkel, kérdésekkel, nem tudjuk, mit hoz pontosan a holnap, hogyan zárjuk az évet, valamint nem tudunk teljes bizalommal előre tekinteni, tervezni. Nem meglepő hát, hogy ebből a valóságból most különösen jól esik a fantázia, a „csoda” világába kilépni, és, hogy idén sok otthonban fokozottabban jelenik meg a karácsonyi hangulat.


De hogyan is tegyük ezt a gyakorlatban?


Idézzük fel gyermekkorunk karácsonyait, azt az aggodalmaktól, felelősségtől mentes időszakot, amelyből most meríteni tudunk.

Gondoljunk vissza, hogy melyek azok az emlékek, amelyek különösen kedvesek számunkra és örömmel, melegséggel töltenek el.

Vegyünk elő képeket, élményeket, osszuk meg ezeket szeretteinkkel, ismerősinkkel, gyermekünkkel, vagy akár hívjuk fel családtagjainkat, emlékezzünk közösen a régi idők gondtalan napjaira. Nézhetünk akár karácsonyi filmeket, olvashatunk közösen meséket.


De nem csak az elménkre tudunk hatni, hanem az érzékszerveinkre is.


A szemünknek jól esik a karácsonyi fények melegsége, szemlélni a gyertya lángját, sétálni egy szépen kivilágított utcán. Egy finom tea, vagy mézeskalács elfogyasztása az ízérzékelésünkre hat, ahogy egy füstölő vagy illatgyertya pedig a szaglásunkra. Kényeztethetjük a fülünket szép karácsonyi dalokkal, vagy akár egy közös beszélgetéssel, emlékfelidézéssel, megosztással. Felvehetünk egy számunkra különleges ruhát, vagy puha takaróba bújhatunk, hogy a tapintásunkra is hassunk.


Az ünnep körüli rítusok, szokások visszaadják a kontroll, a kiszámíthatóság érzését. Az, hogy idén is a lehető legtöbbet megőrzünk az eddig bevált hagyományból, megadhatják a folytonosságot, amelytől biztonságban érezzük magunkat. De létrehozhatunk új hagyományokat, napi rutinokat is ebben az időszakban akár a fent írt lehetőségek kombinálásával. Fontos a tudatosság, hiszen ezzel nemcsak magunkért, hanem családunkért és a környezetünkért is teszünk.

Érdemes minden nap egy kis időt szánni arra, hogy egy pár órára vagy akár csak néhány percre megálljunk, kiszakítsuk magunkat a valóságból és megéljük az igazi karácsonyi csodát.