Növekvő képernyőidő, fokozódó szemterheltség – avagy a digitális szemfáradásról

Az életünk minden területén elterjedt digitális eszközök - telefon, laptop, tablet, okosóra - használata jelentősen megnövelte a vizuális terhelést, amelynek szemünk ki van téve. Sokan monitor előtt végzik munkájukat, emellett elengedhetetlen a hétköznapi teendők telefonról történő intézése, és gyakran még a kikapcsolódás során is képernyőt nézünk.

A digitális szemfáradás (Computer Vision Syndrome, CVS) nem egy önálló betegség, hanem funkcionális panaszok együttese, amely egyre több embernél okoz kellemetlen tüneteket. Ezek általában nem súlyosak, de a huzamosabb ideig tartó fennállásuk határozottan rontják a komfortérzetet, mind a képernyő előtt, és azon kívül is, mely miatt így további problémák jelentkezhetnek akár munkateljesítményben, illetve a hétköznapokat megnehezítve is.

Élettani háttere

Képernyő előtt a szem tartósan közeli pontra fókuszál (akkomodáció).  Ez a folyamatos közelre tekintés, a külső és belső szemizmokat is tartósan igénybe veszi. Emellett a pislogási gyakorisága is jelentősen csökken, ami a könnyfilm felszakadozásához és következményesen a szemfelszín kiszáradásához vezet. A képernyőkből származó kékfény is fokozhatja a panaszok súlyoságát, az alvás-ébrenlét ciklus megzavarása mellett.

Jellemző tünetek

Ezek a panaszok általában a nap végére fokozódnak, és pihentetés hatására enyhülnek.

• szemszárazság, szempirosság

• égő, szúró, idegentest-érzés

• fokozott fényérzékenység, könnyezés

• homályos vagy ingadozó látásélesség, kettőslátás, fókuszálási nehezítettség

• szem és szem körüli fájdalom, fejfájás

• nyaki, háti és vállövi izomfájdalom

Kockázati tényezők

• naponta több óra képernyőhasználat szünet nélkül

• szemszárazságra való hajlam pl.: kontaktlencse viselés, női nem, idősebb kor

• korrigálatlan vagy nem megfelelően korrigált fénytörési hibák

• két szem elégtelen mértékű együttműködésé pl.: konvergencia gyengeség, rejtett kancsalság

• nem ergonomikus munkakörnyezet pl.: szék, monitor beállítás, rossz megvilágítás, száraz levegő

  
  

Megelőzési lehetőségek és panaszok csökkentése

• 20–20–20 szabály: 20 percenként 20 másodpercig legalább 6 méterre (20 láb) lévő tárgyra kell fókuszálni, ezzel tehermentesítve a szemizmokat.

• Tudatos pislogás és szemfelszín-nedvesítése: Szükség esetén tartósítószer-mentes műkönny használata.

• Megfelelő képernyőbeállítások: A monitor felső széle a szem magassága alatt helyezkedjen el, a nézési távolság 50–70 cm legyen, legalább karnyi távolságban. Képernyő felbontásának növelése, szövegek jó olvashatósága.

• Ergonomikus környezet kialakítása: Levegő páratartalmának emelése. Megfelelő testhelyzet felvétele: alkar és csukló egy egyenes vonalban, könyök megtámasztva, egyenes hát, laza vállak, derék rész megtámasztva, talpak teljesen a földön.

• Fényviszonyok optimalizálása: A tükröződések megelőzése, akár matt fóliával, egyenletes, nem túl sötét és nem túl fényes megvilágítás alapvető. Monitor mögötti fényforrást kerülni.

• Kékfény-terhelés csökkentése: A kékfény retinán okozott hosszú távú hatásait még ugyan vizsgálják, de az esti használat során a kékfény-szűrés mérsékelheti a szem terhelését és az alvásritmus felborulását.

  
  

Összegzés

A digitális szemfáradás a modern életmód természetes velejárója, azonban tudatos odafigyeléssel jelentősen csökkenthető. A rendszeres szünetek, az ergonomikus környezet és a látás rendszeres ellenőrzése kulcsfontosságú a hosszú távú szemegészség megőrzésében. Amennyiben a tünetek tartósan fennállnak, és a fent említett javaslatok ellenére sem javulnak, szemészti vizsgálat javasolt a háttérben álló esetleges ismeretlen fénytörési hibák, szemszárazságot fokozó betegségek kizárása érdekében.