A világjárvány előrehaladtával a korlátozásokon túl egyre inkább előtérbe kerülnek a valódi védelmet biztosító vakcinák, amelyektől a járvány végét és a korábbi élet visszatérését várhatjuk.
Történelmünkben számtalan súlyos betegség terjedésének végét jelentette egy új védőoltás, megmentve ezzel több millió ember életét és egészségét. Gondoljunk csak a diftériára, a fekete himlőre vagy a gyermekbénulásra.
A védőoltások hatásosságának alapja a szervezetünk védekező rendszerének, az immunrendszerünknek az előzetes felkészítése, amelynek segítségével a kórokozót a szervezetünk időben képes felismerni és eltávolítani, anélkül hogy súlyos állapot alakulna ki. A legtöbb esetben a kórokozó valamely külső eleme, például fehérjeburka, a sejthez kapcsolódni képes tüske fehérjéje szolgál a kiváltott immunreakció alapjául.
Az immunreakciót és így az antitest termelést kiváltó biológiai egységet a tudomány antigénnek nevezi.
A korábban használt védőoltások legtöbb esetben vagy a kórokozóra jellemző antigént tartalmaztak vagy maga a biológiailag fertőzésképtelenné tett kórokozó került beadásra. Az első immunizálás is egy biológiai értelemben és mintáztában azonos emberi sejtek megfertőzésére képtelen baktérium beadásával történt, például a tehénhimlő alkalmazása jelentette a fekete himlő elleni védekezés alapját és a vakcináció történetének kezdetét.
A Sars-COVID-19 vírus elleni védőoltások fejlesztése során a korábban ismert technológiák mellett új típusú génbázisú eljárások is megjelentek. Fontos kiemelnünk, hogy ezek a kutatások már évtizedek óta folytak és számos más gyógyszer vagy onkológiai terápia fejlesztésében is hasznosnak bizonyultak. Ezen védőoltások alapja, hogy a koronavírus genetikai állományát meghatározva lehetőség adódott az emberi sejtekhez történő kapcsolódáshoz alapvető fontosságú, úgynevezett tüske fehérje kódjának elkülönítésére. Ilyen típusú védőoltás a Pfizer, Modena, AstraZeneca. Ez a későbbiekben szabadon előállítható kód a sejtekbe történt bejutást követően a sejtben megindítja a tüske fehérje képzést, mely ezt követően antigénként immunválaszt és későbbiekben immunmemóriát generál a szervezetben.
Fontos leszögeznünk, hogy a bejuttatott fehérjét kódoló génszakasz a fehérje előállítás során közelébe sem kerül a sejtmagjának, tehát
semmilyen folyamat során sem történik meg az emberi sejt saját genetikai kódjának felnyílása, így a bekerülő külső információ nem kerülhet be a génállományunkba.
A modern eljárással készült védőoltások mellett elérhető gyengített, fertőzésre képtelen vírust tartalmazó készítmény is, mely a klasszikus úton aktiválja az immunrendszert és készíti fel a szervezetet a védekezésre. A tudomány jelen állása szerint az új típusú védőoltások által kiváltott immunválasz és antitest képződés pontosabb, s így hosszabb ideig adnak védettséget.
Ha kérdésed lenne az oltással, koronavírussal vagy egyéb egészségügyi problémával kapcsolatban, akkor 2021. február 4-én 18:00 órától INGYENESEN kérdezheted orvosunkat egy online videokonzultáció keretében a DokiApp-on. Nyílt napunkra ITT tudsz regisztrálni.