Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a pszichológia, mint tudományág, a pszichés folyamatok és a pszichológiai segítségnyújtás lehetőségei iránt.
Igényként merül fel, hogy jobban megismerjük a személyiségünket és a viselkedésünket alakító külső és belső tényezőket.
Szeretnénk jobb és tartalmasabb emberi kapcsolatokat, ezért igyekszünk megismerni és megérteni a velünk kapcsolatban álló emberek működésmódját.
Előfordulhat, hogy olyan nehéz élethelyzetbe kerülünk, amelyből nem látjuk a kiutat.
A ránk nehezedő intenzív stresszhatásoknak, feladatoknak és elvárásoknak köszönhetően, olykor úgy érezzük, hogy nincsenek megfelelő eszközeink a nehézségeinkkel való megküzdéshez.
Mindezek arra ösztönözhetnek, hogy szakember segítségét vegyük igénybe. Ahhoz, hogy megalapozottabban dönthessünk erről a fontos lépésről, az alábbi információk hasznosak lehetnek:
A pszichológiai segítségnyújtásnak többféle szintje van az információnyújtástól egészen a pszichoterápiáig. Az egyes szintekhez megfelelő szakmai kompetenciakörök tartoznak, melyeket az alábbiak szerint foglalhatunk össze:
A pszichológiai konzultáció lényegében egy döntési folyamathoz nyújtott segítség. Erre akkor lehet igény, ha a kliensnek egy számára fontos döntés meghozatalához információra van szüksége vagy a döntéshozatal során több ellentétes szempontot kell figyelembe vennie, amelyek elbizonytalanítják és ezért fordul pszichológus szakemberhez.
Pszichológiai tanácsadásra akkor kerül sor, ha a kliensnek belső konfliktusai vannak, bizonytalan a jövőképe, irreális vágyakkal vagy motivációs nehézségekkel küzd és az egyensúly megteremtéséhez segítségre van szüksége. A tanácsadó pszichológus segíti a hozzá forduló klienst a belső konfliktusai megértésében, a feszültség csökkentésében, a reálisabb helyzetértékelésben, az erőforrásai mobilizálásában és a megfelelő megoldás megtalálásában.
Fokális pszichológiai tanácsadásra van szükség, ha a kliensnek több területen is nehézsége van. A problémái a személyiség szerveződésének mélyebb rétegeiben gyökereznek. Irreális igények és elvárások, éretlen kapcsolatok és szorongás tapasztalható. Ilyen esetekben a tanácsadás célja a probléma fókuszba helyezése, továbbá komoly önismereti munkára, pszichoterápiára történő tovább küldésre is szükség lehet.
A pszichológiai segítségnyújtás legmélyebb szintje a pszichoterápia, melynek keretében lehetőség nyílik a pszichés, illetve organikus kóros állapotok kezelésére, a személyiség integrációjának helyreállítására. A pszichoterápia nyújtása klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, illetve pszichiáter szakorvos kompetencia körébe tartozik.
Előfordulhat, hogy a pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelés is indokolttá válik, ami teljes mértékben orvosi, illetve szakorvosi feladatkör.
A pszichológiai tanácsadás összességében egy olyan professzionális segítő tevékenység, amely az alapvetően egészséges személyeket támogatja a fejlődési vagy élethelyzeti problémák megoldásában, a nehézségek kezelésében. Fontos eleme, hogy
KÖLCSÖNÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPUL,
azaz csak akkor válhat hatékonnyá, ha a segítő és a segítséget kérő személy egyaránt felelősséget vállal a folyamatért.
A továbbiakban röviden áttekintjük a pszichológiai segítségnyújtás eredményességét biztosító együttműködés kereteit.
A tanácsadás és a pszichoterápia folyamatában a pszichológus fontos feladata a bizalmas légkör megteremtése és fenntartása, amely segíti a klienst a problémái feltárásában. Ehhez elengedhetetlenül szükség van a Carl R. Rogers által részletesen ismertetett empátiára, hitelességre és a feltétel nélküli elfogadásra. A bizalmi viszony lehetőséget teremt arra, hogy a kliens őszintén beszélhessen a nehézségeiről, az elakadásairól, a belső élményeiről.
A pszichológus a rendelkezésére bocsátott információk, adatok és benyomások alapján, a legjobb tudása szerint - a szakmai, etikai és jogszabályok betartásával - köteles a hozzá forduló személyt segíteni. A kliens biztonságát fokozza, hogy a pszichológusnak jogszabályokban elismert és a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe által az alábbiak szerint rögzített titoktartási kötelezettsége is van:
„A pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden – a kliens ellátása során tudomására jutott pszichológiai és személyes adatai vonatkozásában, amelyek a pszichológusi titokkörbe tartoznak. Ezeket az adatokat csak az arra jogosulttal közölheti és köteles ezeket bizalmasan kezelni. A titoktartási kötelezettsége a klienssel való kapcsolatának lezárását követően is fennáll.”
Ez alól csak az jelent kivételt, ha ön- vagy közveszélyes állapotra utaló jelek merülnek fel. Ilyen esetben a szakember köteles élni a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexében előírt tájékoztatási kötelezettségével.
A bizalmas légkör megteremtését követően
A KLIENS ÉS A SZAKEMBER KÖZÖTT LÉTREJÖN EGY MUNKASZÖVETSÉG,
amelyben kölcsönösen elköteleződnek a tanácsadó folyamat mellett.
Ennek során megegyeznek az ülések gyakoriságában (pl: hetente, két hetente), időtartamában (pl: 1 alkalom 50 perc) és helyében.
Ha lehetséges, érdemes fix időpontokat rögzíteni a kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében.
Fontos megegyezni az időpont módosítás és lemondás lehetőségeiről, a késés következményeiről.
A pszichológus és a kliens megbeszélik a tanácsadási folyamat menetét, az előrelátható hosszát, a lezárás módját.
A pszichológus és a kliens közösen határozzák meg a tanácsadói folyamat fókuszát és célját.
A szakember segíti a klienst a reális célok és a valódi megoldási lehetőségek felismerésében, az erőforrások feltárásában és mozgósításában.
A pszichológiai tanácsadás és terápia eredményességéhez szükség van a kliens aktív hozzáállására, illetve annak belátására, hogy a folyamat olykor nehéz belső élményekkel jár, előfordulhatnak megtorpanások, visszaesések. A pszichológiai tanácsadói folyamat a változás lehetőségét biztosítja, a döntések meghozatala, a kivitelezés és a cselekvés a kliens feladata marad, amelyben a pszichológus segítő attitűddel kíséri őt.
Felhasznált irodalom:
Kissné Viszket Mónika és Mogyorósy Zsuzsanna: A Pszichológiai Tanácsadás Szakmai Alapprotokolja (2017-2018) Budapest, 2019.
Magyar Pszichológiai Társaság – Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete: Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe Budapest, 2004.
Amennyiben úgy érzed, hogy egészségügyi gondjaid túlnőttek rajtad és szükséged lenne egy szakember segítségére, kattints IDE.