A háború okozta energia- és gazdasági válság pszichés hatásai 1/2.
Az orosz-ukrán háború 2022. február 24-én tört ki - habár a társadalom nagy része nem számított erre és szinte „sokként” érte az embereket – talán ilyen negatív következményeket senki sem várt.
Ennek több oka is lehet, hiszen az idősebb generáción kívül Magyarországon a társadalom nagy része nem tapasztalta meg testközelből, hogy milyen is valójában egy háború a szomszédságban. Egy ilyen fegyveres összecsapásnak rövid- és hosszabb távon számos olyan következménye lehet, amely nem csak a tragikus emberveszteségeket, eseményeket foglalja magában, hanem egyéb közvetett jelenségeket is, mint például a nyersanyagellátási és/vagy a gazdasági nehézségeket. Ezek a tényezők egyértelműen befolyásolják a mentális jólétünket és pszichés hatásai is lehetnek a mindennapi életünkre.
Rengeteg közvetlen és közvetett pszichés következménye lehet egy háborúnak, ilyen például a veszteségérzéssel társuló gyász vagy a létbizonytalanság érzete.
Jelen cikk célja bemutatni a létbizonytalansággal összefüggésben lévő egzisztenciális szorongást, amely a háború okozta energia- és gazdasági válság hatására sokaknál kialakulhat, ezért központi hatással lehet a lelkiállapotunkra.
Mit is jelent valójában az egzisztenciális szorongás?
Ahogy a neve is mutatja, ez egy olyan fajtája a szorongásnak, amely az élet minden területére kiterjedő kétségekkel és kérdésekkel jár együtt, leginkább az egyén céljaival és jövőjével kapcsolatosan, valamint legtöbbször elégedetlenség és nyugtalanság érzésével társul. Ez nem szimplán aggodalom, hanem az élet értelmének a mélyebb vizsgálata, amely négy fő fogalom köré épül:
A halál elkerülhetetlensége
Értelmetlenség
Elszigeteltség
Szabadság és felelősség
Amennyiben egy kicsit jobban szemügyre vesszük ezt a négy központi tényezőt, érzékelhetjük, hogy a háború mindegyikre hatással lehet.
A halál kérdésköre sokaknál tabuként jelenik meg, azonban az utóbbi két évben – a koronavírus-járvány és a háború következtében – valamilyen módon szinte minden ember életében megjelent ez a jelenség, valamint konkrétan az, hogy maga a halál az élet velejárója, tehát elkerülhetetlen.
A második fogalom az értelmetlenség, amelyre inkább közvetve lehet hatással a háború, hiszen amellett, hogy sokakban felmerülhet az a gondolat, hogy „a világ egy rossz hely”, a nyakunkon lévő energia- és gazdasági válság nagyon sok embert megélhetési problémákba sodorhat, amely együtt járhat az életszínvonal csökkenésével. Ennek következtében megfogalmazódhatnak olyan kérdések az emberekben, hogy „Mi értelme van így az életnek?; Hogyan fogom tudni megvalósítani a céljaimat?”.
Az elszigeteltség sokkal inkább a pandémia ideje alatt volt megtapasztalható, viszont ha valaki ezzel a nehézséggel továbbra is küszködik, az fokozhatja az egzisztenciális szorongás megjelenésének rizikóját.
Az utolsó központi tényező, a szabadság és a felelősség, amely a legaktuálisabb lehet, hiszen a háború hatására kialakult energia- és gazdasági nehézségek legtöbb ember szabadságát korlátozzák, a saját felelőségüket pedig fokozzák. Gondoljunk csak arra, hogy a növekvő energiaárak miatt lehet, hogy a saját otthonunkban sem engedhetünk meg magunknak olyan alapvető kényelmi funkciókat (pl. légkondicionáló használata), amelyek eddig a kikapcsolódásunkat segíttették. Az alapvető szükséglétek kielégítésének feltételei azzal is megváltoztak, hogy az infláció következtében az élelmiszerárak folyamatosan növekednek, amelyek szintén azt az érzetet kelthetik, hogy elveszítettük a szabadságunkat, hiszen nem feltétlen tudunk minden olyan dolgot megvásárolni ilyen mértékű infláció alatt, mint korábban. A fenti tényezők mellett az egzisztenciális szorongás kialakulásának rizikóját a jelenlegi bizonytalan helyzet – nem tudjuk mikor lesz vége a háborúnak és milyen egyéb megszorítások következnek – is növeli.
Hogyan ismerhetjük fel az egzisztenciális szorongás megjelenését saját magunkon?
Az alább felsorolt tényezők segíthetnek abban, hogy eldöntsük, tapasztaljuk-e magunkon ezeket a figyelmeztető tüneteket. Gyakran a külvilág számára ezek a jelek rejtve maradnak, annak ellenére, hogy belül küzdünk az egzisztenciális szorongással.
Öt jel, amely utalhat arra, hogy egzisztenciális szorongással küzd valaki:
Fokozott küzdelem olyan helyzetekben, ahol eddig nem volt szükség nagyobb erőfeszítésre (pl. nehézségek a döntéshozatalban).
Gyakoribb fájdalmas, nehéz érzelmek, mint például a kétségbeesés vagy megbánás.
Elzárkózás az aktivitásoktól és az emberektől.
Az eddigi stabil, szilárd meggyőződéseink megkérdőjelezése.
Pánikrohamok.
Jelen cikk alapján könnyebben eldönthetjük, hogy a mi életünkben jelen van-e az egzisztenciális szorongás, és megtehetjük az első lépést (felismerést) a pszichés fejlődésünk érdekében.
Attól azonban minden kedves olvasót óva intek, hogy a fent leírtak alapján saját magát diagnosztizálja. Ha ezek alapján úgy érzed, segítségre van szükséged, keresd fel a DokiApp szakmai csapatát!
A cikksorozat 2. része: Az egzisztenciális szorongással való megküzdés 4+1 lépése
Ha pszichológus segítségét kérnéd a fenti kérdések feldolgozásában, kattints ide, és foglalj időpontot online konzultációra!
Comments