Gyulladásos bélbetegségek (IBD): Crohn-betegség és colitis ulcerosa

A bélrendszerben számos ok miatt keletkezhet gyulladás. A gyulladásos bélbetegség(ek) (Inflammatory bowel desease(s) IBD) megnevezés a colitis ulcerosa-ra (CU) és a crohn-betegségre (CD) vonatkozik. Az IBD fellángolásokkal és változó időtartalmú tünetmentes időszakokkal jellemezhető, hullámzó lefolyású és életen át tartó betegség. 

Magyarországon a gyulladásos bélbetegségekben közel 50 ezer ember érintett, köztük jellemzően a fiatalabb (20-40 év közötti) korosztálynál fordul elő a leggyakrabban, de bármely életkorban kialakulhat (értsd: 0-120 év).

A két kórkép a tünetekben, kiterjedésben, a kórformákban, korjóslatban, a nyálkahártyán kialakuló eltérésekben és azok szövettani szerkezetében lényegesen különbözik egymástól. Alapvető az a különbség, hogy a Colitis ulcerosaban a gyulladás a nyálkahártyára korlátozódik még Crohn-betegségben a gyulladásos szöveti elváltozás a bélfal minden rétegére kiterjed. Azonosak azonban abban, hogy eredetük nem ismert: mindkét kórképben bélen kívüli tünetek is megjelenhetnek; a háttérben leginkább immunológiai történések vethetők fel; és ennek megfelelően különbségekkel ugyan de kezelésükben is tapasztalhatóak átfedések. 

A két kórkép többnyire jól elkülönül egymástól azonban bizonyos százalékban (5-10%), és főleg a betegség kezdetén az elkülönítés nehézséget okoz.  Ezt a csoportot IBD-unclassified néven nevezzük. 

A kóreredet (IBD oka)

A gyulladásos béletegségek kialakulásának módja pontosan nem ismert. Keletkezésükben több tényező szerepel.  Közöttük a genetikai meghatározottság, az immunológiai történések, a tápcsatorna bélflórája, a külső és belső környezet változásai melyek a legjelentősebbek. 

Feltételezhető, hogy egyéb immunológiai hátterű betegségekhez (IMID) hasonlóan az IBD-re is jellemző klinikai tüneteket megelőző szakasz jelenléte, amelyben a veleszületett genetikai adottságokhoz a betegség kialakulását elősegítő környezeti tényezők társulnak.  (Ezek bevezető, nem specifikus tünetek, panaszok képében jelentkeznek: bizonytalan jellegű hasi fájdalmak, időszakos múló láz/hidegrázás, ok nélkül, hirtelen jövő-múló levertség, émelygés, teltségérzet, stb).

Megfigyeltek néhány hajlamosító tényezőt az IBD kialakulásában. Bár továbbra is rendkívül fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy genetikai meghatározottság nélkül a kórkép gyakorlatilag nem fordul elő továbbá, hogy ezen hajlamosító tényezők egyénileg is változó mértékben járulhatnak hozzá a kórkép kifejlődéséhez és lefolyásának befolyásolásához. 

Ilyen hajlamosító tényezők lehetnek: 

• Microbiomot (bélflórát) befolyásoló korai életesemények, (születés módja-császármetszés, anyatejes táplálás hiánya, korai antibiotikum használat, korai infekciók)

• Gyógyszerek (NSAID-típusú fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók, hormonterápia)

• Légszennyezés  (városi környezetben gyakoribb előfordulás)

• Diéta hatása (dietetikusunk ír erről bővebben)

• Pszichés tényezők (pszichológusunk ír erről bővebben) - esetleg ezekhez be lehet tenni linket, hogy rá irányítson minket?)

• Dohányzás 

  •  CD rizikó: dohányosokban 1,76x rizikó↑ 

  •  UC: 

    •  korábbi dohányzás 1,7x rizikó↑ 

    •  jelenleg is dohányzókban 0,6x rizikó↓

• Vakbél műtét (CD rizikó fokozott, UC rizikó csökkent)

• Egyéb életmódbeli tényezők (pl.: szocioökonómiai státusz, alváshiány)

Az IBD tünetei: 

Az idült gyulladásos bélbetegségek korai tünetei könnyen téveszthetők össze más emésztőrendszeri bántalmakkal. A tünetek tartós vagy együttes előfordulása esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni.

Az IBD mindkét formája krónikus gyulladást és károsodást okoz az emésztőrendszerben. A bélrendszer a táplálék felszívódásáért felelős, azaz a gyulladása nem csak fájdamat okoz, de a tápanyagok felszívódását is befolyásolja, illetve további betegségekhez is hozzájárul.

Leggyakoribb tünetek: 

Fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa/ UC): 

• Véres széklet

• Hasmenéses széklet

• Sürgető székelési kényszer

• Inkomplett székletürítési inger/érzet (székletet nem sikerült teljes egészében kiüríteni)

• Hasi fájdalmak, görcsök (közepes-enyhébb)

• Mindezt kiegészítheti láz, alhasi fájdalmak, testsúlyvesztés, és a bélmozgások  érzése okozta álmatlanság.

Crohn-betegség (CD): 

• Hasi fájdalmak, görcsök (erős) 

• Hasmenéses széklet

• Véres széklet

• Fogyás

• Székletürítés szükségességének érzése, amely székletürítés estén sem múlik

Mindezt kiegészítheti étvágytalanság, rendszeres hányinger, a szemek vöröses, gyulladt állapota, bőrkiütések megjelenése és ízületi fájdalom. Itt fontos megjegyeznem, hogy ezek az úgynevezett bélrendszeren kívüli tünetek fekélyes vastagbélgyulladás (UC) esetén is megjelenhetnek.  

Az IBD diagnózisa: 

A beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata, laboratóriumi vizsgálata (vérvétel, széklet vizsgálatok), endoszkópos vizsgálatok (vastagbél tükrözés (colonoscopia), részleges vastagbéltükrözés ( sigmoidoscopia), végbéltükrözés (rectoscopia), gyomortükrözés (gastroscopia), szövettani (tükrözéskor vett szöveti minta kiértékelése), képalkotó vizsgálatai (hasi ultrahang vizsgálat UH), Vastagbél kontrasztos röntgenvizsgálata ( Barium irrigoscopia, hasi és kismedencei CT (CT-enterográfia), Virtuális colonoscopia (CT-colográfia), Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) együttesen adják az IBD diagnózisát. 

IBD kezelése: 

Erről beszélni, írni egy valódi kihívás. Elsősorban annak rendkívüli komplexitása és egyénre szabott volta miatt. A gyulladásos bélbetegségek kezelésének a célja első sorban a remisszió, az életminőség javítása, illetve a lehetséges szövődmények megelőzése. 

Ebbe beletartozik a gyógyszeres kezelés, mely lehet hagyományos (pl. szteroidos kezelés, immunszupresszánsok, görcsoldók, láz- és fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, szalicilsav származékok alkalmazása stb.), és biológiai kezelés. Továbbá a diéta, valamint az intervenciós radiológiai és hagyományos sebészeti eljárások széles palettája. Ezekről bővebben a DokiBlog adott cikkeiben olvashattok. 

Érdekes megközelítés az egyre elterjedtebbé váló nézet, az életmódbeli faktorok, mint lehetséges hajlamosító tényezők kivédésének szerepe is: 

• környezeti tényezők megváltoztatása: 

• dohányzás abbahagyása

• racionális antibiotikum használat

• diéta megváltoztatása

• Stressz menedzsment

• anyatejes táplálás

• pre és probiotikumok adása, gyermekkorban is!

• mozgásterápia

Az IBD kezelési lehetőségei hatalmas fejlődésen mentek át az elmúlt évtizedekben.Ezért időben felfedezett betegség esetén a modern terápiákkal hatékonyan enyhíthető a gyulladás, elnyújthatók a fellángolások közötti tünetmentes időszakok. Így a legtöbb érintett a betegség által nem korlátozott, teljes életet élhet.

Műtét: 

A Crohn-betegség mintegy 70 százalékánál a műtét is elengedhetetlen, gyakran egy vagy több bélszakasz eltávolítására is szükség van. Fekélyes vastagbélgyulladás esetén ez a szám alacsonyabb, 10-40 százalék.

Jótanácsok mindkét betegséggel kapcsolatban

• A betegség kiújulásának észlelésekor mindjárt keresd fel kezelőorvosod (véres széklet, hasmenés, hasi fájdalom, gyengeség, ízületi fájdalom, bőrelváltozás, szemgyulladás).

• Teljes tünetmentesség esetén is évente három alkalommal jelentkezz a kezelőorvosnál, egyéb betegség, más irányú kezelés előtt kérd ki tanácsát. Gondosan őrizd meg zárójelentéseidet.

• A sport jó hatású, hasznos és előnyös az izmok és ízületek rendszeres igénybevétele gyulladásos bélbetegségek inaktív stádiumában. A betegség kiújulásakor, aktív gyulladás esetén azonban kímélet szükséges.

• Külföldi utazás esetén, ha védőoltás szükséges, a kezelőorvossal feltétlenül konzultálni kell. Melegégövi országokban csak saját kezűleg meghámozható gyümölcsöt fogyassz, kerüld a vízzel megmosott salátákat, zöldségféléket. Kerüld a nem palackozott italokat és ne használj jégkockát.

• Erős napfény nem ajánlott, különösen azatioprin, szulfaszalazin vagy ciprofloxacin szedésekor. Alkohol fogyasztása általában nem ajánlott, különösen antibiotikum kezelés esetén.

• A dohányzás kifejezetten káros és annak ellenére sem javasolt, hogy az elmúlt néhány évben leírták a nikotin előnyös hatását tapasz formájában.

• Székrekedés esetén csak akkor használj hashajtót, akkor fogyassz rostos ételeket, korpát, ha kikérted orvosa véleményét. Napi folyadékfogyasztásod emeld min. 2 literre. A folyadékbevitel akkor kielégítő, ha a vizelet színe világossárga. A székelési ingernek tégy eleget. Több mozgás (lépcsőnjárás, séta, torna) elősegíti a bélműködést.

  
  

A munkaképesség csökken a betegség aktivitása idején. Számítani kell tehát arra, hogy krónikus gyulladásos bélbetegség esetén bizonyos periódusokban, munkakörtől függetlenül betegállomány szükséges. A nyugalom és a pihenés éppúgy hozzátartozik a kezeléshez, mint a gyógyszer vagy a diéta. Ritkán szükséges a munkakör megváltoztatása vagy rokkantosítás (például kezelésre nem reagáló, súlyos tünetek)

Családalapítás, terhesség, házasélet

Az IBD-ben szenvedő nő problémamentes szülésre és ép egészséges gyermekre számíthat. Helyes, ha a fogamzás a betegség nyugvó stádiumában történik. A betegség családon belül ismétlődhet, de az öröklődés nem bizonyítható. A terhesség alatt a betegnek szednie kell gyógyszereit, mert a legkárosabb a magzatra az anya betegségének fellángolása. Több évtizedes tapasztalat alapján a szulfaszalazin bizonyítottan ártalmatlan a terhesség, szülés, szoptatás ideje alatt. A többi szalicilsav-készítmény adásáról a terhesség ideje alatt a kezelőorvos dönt a előny-kockázat gondos mérlegelésével. Szoptatás alatt azonban ezek a készítmények nem szedhetők.

Nem kívánatos terhesség elkerülésére (esetleg a gyógykezelés vagy a betegség aktivitása miatt) javasolt a fogamzásgátlás. Sajnos a két legkorszerűbb módszer, a tabletta és a spirál nem alkalmazható mindig gyulladásos bélbetegségben, ezért a kezelőorvosnak és a nőgyógyásznak közösen kell megválasztania a terhesség elleni védekezés legalkalmasabb módját.

A menstruáció elmaradhat gyulladásos bélbetegségben terhesség nélkül is, a betegség aktivitásának következtében vagy az alkalmazott gyógyszerek, például kortikoszteroidok hatására. Ilyen esetekben a hormonkezelés nem szükséges, a havi ciklus helyreáll a betegség javulásával, a gyógyszer elhagyásával párhuzamosan. A nemzőképesség zavara esetén a beteg kérjen tanácsot kezelő orvosától. Lehetséges, hogy a gyógyszerek megváltoztatásával a panasza megszüntethető. Szexuális aktivitás mérséklése javasolt a betegség tüneteinek fellobbanása idején, mert a hasi vérbőség a bélgyulladást fokozhatja.

Ha szeretnél orvosunkkal konzultálni, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:

Konzultálok