Metabolikus szindróma és zsírmáj: A modern kor egyik legveszélyesebb tünetegyüttese

A metabolikus szindróma egy olyan állapot, amelyben több, egymással összefüggő anyagcsere-zavar egyszerre jelentkezik. Ez az állapot az egészségtelen életmód, a mozgásszegény élet és az elhízás következményeként jön létre, bár kétségtelen, hogy genetikai meghatározottság, mint hajlamosító tényező fellelhető kialakító hatásában.

A betegség tulajdonképpen a tünetek együttes fennállásának összefoglaló neve.

Régebben idősebb embereknél fordult elő gyakrabban, napjainkban viszont egyre több fiatalnál is jelentkezik ez az állapot. A fejlett, ipari országokban a népesség 25-35%-ban fordul elő. Globálisan pedig 25% az előfordulása, ami a világ össz lakosságának negyedét jelenti. Az elhízás a testösszetétel arányainak megváltoztatásával, anyagcsere-változással járó megbetegedés, amely más, súlyos betegségekre hajlamosít, elsősorban cukorbetegségre, magasvérnyomás-betegségre, érelmeszesedésre, és más szív-és érrendszeri betegségekre.

Amennyiben az alábbi feltételek közül bármely 2 teljesül, a metabolikus szindróma kimondható:

Has körüli elhízás:

• Férfiaknál: derékbőség 102 cm felett.

• Nőknél: derékbőség 88 cm felett

Magas vérnyomás:

• 130/85 Hgmm vagy magasabb, vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése

Prediabétesz:

• Éhomi vércukor: 5,6-6,9 mmol/l vagy

• OGTT( cukorterheléses teszt): 7,8-11mmol/l bármikor a terhelés során vagy

• HbA1c: 5,7-6,4%

• HOMA index ≥2,5

• HsCRP: >2 mg/l

Kóros vérzsír-szintek:

• Magas triglicerid szint (1,7 mmol/l felett)

• Alacsony HDL-koleszterin szint (férfiaknál 1,03 mmol/l alatt, nőknél 1,27 mmol/l alatt)

  
  

Minél több tünet van jelen, annál nagyobb a kockázata a súlyos szövődmények kialakulásának.

Tehát nyilvánvaló, hogy az elhízás, elsősorban a hasi zsírszövet jelenléte kulcsfontosságú faktor a betegségben. A zsírszövet azonban nem csupán egy passzív raktár, hanem nagyon is aktív endokrin szervként funkcionál. Gyulladásos mediátorok, véralvadást befolyásoló tényezők, zsírszöveti hormonok termelésével segíti elő az inzulinrezisztencia és az általános érelmeszesedés kialakulását. A metabolikus szindróma összetevőihez gyakran társulnak daganatok, mentális eltérések, Alzheimer-kór, alvási apnoe, vesebetegségek és zsírmáj betegég is.

Fontosnak tartom kiemelni azt, hogy metabolikus szindróma, mint önálló kórisme (diagnózis) nem létezik. Ez egy tünetcsoport, mely jelenléte fontos a “kardiometabolikus” kockázat szempontjából.

Mi is az a kardiometabolikus kockázat?

A kardiometabolikus kockázat egy szélesebb fogalom, amely magában foglalja a metabolikus szindrómát is, de más, a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító tényezőket is.

Ez egy olyan állapot, amely több, egymással összefüggő szív- és anyagcsere betegség együttes előfordulásának kockázatát jelenti. Ez a kifejezés egyre gyakrabban hangzik el az orvosi szaknyelvben, és egyre nagyobb figyelmet kap a közvéleményben is.

Miért fontos ez a fogalom?

A kardiometabolikus kockázat azért jelentős, mert az érintett egyéneknél jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek (pl. szívinfarktus, stroke), a 2-es típusú cukorbetegség és más krónikus betegségek kialakulásának valószínűsége.

Milyen tényezők járulnak hozzá a kardiometabolikus kockázathoz?

• Túlsúly és elhízás: Különösen a hasi elhízás jelentős kockázati tényező.

• Has körüli elhízás

• Mozgásszegény életmód: A rendszeres testmozgás hiánya fokozza a kockázatot.

• Egészségtelen táplálkozás: A feldolgozott ételekben gazdag, magas zsírtartalmú és cukros étrend káros hatással van az anyagcserére.

• Magas vérnyomás: A tartósan magas vérnyomás fokozza a szív és az erek terhelését.

• Magas vércukorszint: A cukorbetegség vagy a prediabétesz jelentős kockázati tényező.

• Kóros vérzsír-szintek: A magas koleszterinszint és a trigliceridek szintén növelik a kockázatot.

• Dohányzás: A dohányzás számos szervrendszert károsít, így a szív- és érrendszert is.

• Genetikai hajlam: Egyes genetikai tényezők növelhetik a kockázatot.

  
  

Hogyan kapcsolódnak ezek a tényezők egymáshoz?

Ezek a tényezők egy összetett hálózatot alkotnak, amelyben az egyik tényező befolyásolja a másikat. Például az elhízás inzulinrezisztenciához vezethet, ami magas vércukorszintet és magas vérnyomást eredményezhet.

A kardiometabolikus kockázat korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a súlyos szövődmények megelőzésében. Az életmódbeli változtatások, a gyógyszeres kezelés és a rendszeres orvosi ellenőrzések segíthetnek csökkenteni a kockázatot és javítani az életminőséget.

Mégis mi a különbség a metabolikus szindróma és a kardiometabolikus kockázat között?

A metabolikus szindróma a kardiometabolikus kockázat egyik megnyilvánulási formája. A metabolikus szindrómát konkrét kritériumok alapján diagnosztizálják, melyet fentebb részleteztem.

A metabolikus szindróma rizikói:

A leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül: szívinfarktus, szívritmuszavar, stroke, cukorbetegség, érelmeszesedés, keringési elégtelenség, daganatok, májelégtelenség előszobájaként és kifejezett rizikótényezőjeként szükséges rá tekintenünk és azonnali, elsősorban életmódbeli beavatkozásokat (testsúlykontroll, mozgás, tétrend, élvezeti szerek) tesz szükségessé, mely gyakran kiegészítendő egyéb, pl.  gyógyszeres kezeléssel is.

Én, mint gyakorló gasztroenterológus az emésztőszervrendszerre gyakorolt leggyakoribb tünetével a metabolikus diszfunkció asszociált zsírmáj betegségről és a daganatos megbetegedések kockázatáról tudok legrészletgazdagabban írni.

Zsírmáj betegség

Vagy újabb, modern felfogású, újra gondolt névvel: metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmáj betegség MAFLD.

Rohamosan nő az előfordulása. A világ lakosságának 25%-át, vagyis negyedét érinti!

Sokáig nem tekintettük kifejezetten fenyegető állapotnak azt a tényt, hogy valakinek zsíros a mája. Az orvosi fejekben eddig is ott volt zárójelben, hogy erre a betegre oda kell figyelni ezt követni kell időszakosan, “rá kell nézni” olykor, de ez valahogy szépen elsiklott az évek során, nem gondolta ezt igazán komolyan a többség. Az utóbbi időben ismét előkerült ez az állapot és most már valós, igenis komoly betegségként tekintünk rá. Olyannyira, hogy a korábbi nevét (nem alkoholost zsírmáj -NASH) megtévesztő és lekicsinylő volta miatt elhagytuk és új, metabolikus diszfunkcióval asszociált zsírmáj betegség (MAFLD) névre kereszteltük.

Mit is takar ez az új megnevezés? Miért volt rá egyáltalán szükség? 

Ahogy a nevében szerepel a kisiklott anyagcsere állapota felelős alapvetően a kórképért, és nem “csak“ a máj betegségéről van szó, hanem sokkal komplexebb jelenségről. Az új definíció lehetőséget ad arra, hogy belelássuk ez az állapot igenis fontos és foglalkoznunk kell vele.

Akkor jelenthetjük ki, hogy valaki MAFLD-ben szenved, ha:

• Zsírmáj igazolható (képalkotó, biomarkereken alapuló kalkuláció, szövettan bármelyikével)

• Az alábbi 3 tényező közül legalább 2 jelen van:

  • túlsúly BMI (min. 25kg/m2)

  • cukorbetegség 2-es típusa

  • metabolikus szindróma

Fontos kiemelnem, hogy létezik “sovány” MAFLD is, amikor normál BMI mellett áll fenn a betegség! Ebben az esetben még nagyobb hangsúlyt kap az anyagcsere rendellenesség és a hasi zsír jelenléte. Akár a “láthatatlan” módon, sejtszinten van jelen a kóros anyagcsere állapot, melyben a táplálkozásnak kiemelt jelentősége van.

A MAFLD-nek különböző altípusai lehetnek, pl. genetikai variánsok, epigenetikai faktorok módosíthatják a klinikai képet, vagyis “leegyszerűsítve” e komplex betegséget genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásának az eredménye hozza létre.

A MAFLD tünetei:

Az esetek legnagyobb többségében a kórkép teljesen tünetmentes. Bizonyos esetekben májenzim emelkedés jelenléte figyelhető meg (GPT, GGT, Triglicerid, Ferritin IgM, emelkedett éhomi vércukorszint vagy inzulin rezisztencia), máj fokozott fényessége, zsírossága ( steatosis, zsírmáj). 

NASH (nem alkoholos steatohepatitis) a MAFLD súlyos megjelenési formája. Ebben az esetben a májban egyértelmű és fokozott gyulladás áll fenn. Tüneteiben nem feltétlenül tér el az “egyszerű” MAFLD től, de megfigyelhető lehet jobb bordaív alatti nyomó jellegű fájdalom, tompa fájdalom- a megnagyobbodott máj tokjának feszülése okán. Esetleg társulhat hozzá sárgaság is. Diagnózisának alapja a májbiopszia (szövettani mintavétel a májból).

A MAFLD idővel, amennyiben nem foglalkozunk vele a máj kötőszövetes átépülését okozza. Fibrózis majd cirrózis lép fel, annak minden súlyos, életveszélyes következményeivel és az életminőség kifejezett és progresszív romlásával.

Amellett, hogy a máj tönkremegy, mivel ez a kórállapot a teljes szervezet egészére kifejezett hatással van, hiszen szisztémás, vagyis a szervezet egészét érintő, mindenhol jelen lévő gyulladást generál, kihat más szervekre, szervrendszerekre is. 

Megnő a szívbetegségek, szív koszorúereinek meszesedési esélye és ezáltal a ischaemiás szívbetegség, szívinfarktus lehetősége. Különböző szívritmuszavarok kialakulásának esélye többszörös. Ehhez kapcsoltan más erek megbetegedései és azok következményei, pl stroke kialakulásának esélye.

Fokozott a daganatos betegségek kialakulásának kockázata is, úgy, mint a gasztrointesztinális tumorok, májdaganatok előfordulása.

A vesét is károsítja a kórállapot, veseelégtelenség kialakulásában kifejezett kockázati tényező, különösen, ha a szénhidrát háztartás zavara jelen van.

Hogyan lehet megelőzni és kezelni a metabolikus szindrómát ( és részjelenségét a MAFLD-t) ?

• Életmódváltás: 

  • Fogyás: A felesleges kilók leadása már önmagában is jelentős javulást hozhat. Sokszor ez nem egyszerű, hiszen maga a zsírtöbblet sem “csak úgy” rakódott fel. Egészséges táplálkozás: A sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona és sovány fehérje fogyasztása ajánlott.

  • Rendszeres testmozgás: A heti 150 perc mérsékelt intenzitású aerob edzés segít a vércukorszint és a vérnyomás csökkentésében, valamint a zsírégetésben. Legjobb ehhez is szakember felkeresése, ugyanis a kezdeti lelkesedést könnyebb fenntartani kellő támogatás segítségével.

  • Gyógyszeres kezelés: Ha az életmódváltás nem elegendő, az orvos vérnyomáscsökkentő, vércukorszint-csökkentő vagy zsírszintszabályozó gyógyszereket írhat fel.

• A Pszichés gátak, tényezők roppant nagy jelentőséggel bírnak mind a betegség kialakulásában, mind pedig annak kezelését illetően.

Az utánkövetés, kontroll szerepe:

A rendszeres kontroll elengedhetetlen, nemcsak azért, mert a betegség kezelés nélkül nagyon súlyos következményekkel járhat, hanem azért is,mert szépen visszafordítható az állapot(ok) jelentős része megfelelő odafigyeléssel.

Renszeres kontroll alatt a kezelőorvosnál való minimum fél-1 évenként történő megjelenést, labor, hasi ultrahang és egyéb kiegészítő vizsgálatok végzését értjük, annak megfelelően, hogy a szindróma mely komponensei dominálnak. Így maga a kezelőorvos szakterülete is eltérő lehet. : Belgyógyász, Kardiológus, Gasztroenterológus, Diabetológus, Lipidológus mind mind követheti-kíséreheti a beteget az alapellátó (háziorvos) közreműködésével karöltve.

Összegzésként elmondható, hogy az elhízás valóban egy krónikus betegség, általában nem gyógyítható, egy életen át tartó kezelést és kontrollt igényel. Az aktív kezelés felé megy a világ, sokszor nem elég az életmód tanácsadás, valóban hatásos gyógyszert is érdemes választani. Ha szem előtt tartjuk, hogy a súlyfelesleg nem egyszerűen egy zsírdepó, hanem valójában egy gyulladással járó kórkép, akkor olyan típusú megoldást kell választanunk, ami képes csökkenteni a gyulladásos folyamatokat, ezen belül is a viszcerális zsírszövet mennyiségét, ami ezáltal csökkenti a lipidszinteket, a vérnyomást, ily módon egy kedvező komplex kardiovaszkuláris hatást képes kifejteni, és ebben a nem könnyen kezelhető betegcsoportban az élethosszig tartó biztonságos terápiát biztosítani tudja.

Ha szeretnél orvosunkkal konzultálni, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:

Konzultálok