Metabolikus szindróma diétája: Mit egyél, ha szeretnél megelőzni egy krónikus betegséget?

A korábbi cikkekben, ahol a refluxról, fekélyről, epebetegségekről írtam volt egy közös pont. Még pedig az, hogy a diéta célja ezekben az esetekben a már meglévő betegségek kezelése, tüneteinek enyhítése volt.

A jelenlegi cikk azért más, mert a metabolikus szindrómánál a betegségek megelőzése az elsődleges cél, vagyis a prevenció. Tulajdonképpen az egészséges életmódra való törekvés, annak érdekében, hogy minél hosszabb ideig maradjunk egészségesek és a helyenként elcsúszó laborértékeket az ideális tartományba tereljük vissza.

Mi is az a metabolikus szindróma?

Több, egymással összefüggő, anyagcserénket érintő betegséget foglal magába.

Gyakran együtt jár emelkedett vérnyomással, emelkedett vérzsír értékekkel (koleszterin, triglicerid) , emelkedett éhgyomri vércukorértékekkel, illetve centrális (has környékére koncentrálódó) elhízással.

Ebben az esetben az egészséges életmód kialakítása, tehát a prevenció lesz a diéta központi eleme.

Mit is értünk prevenció alatt akkor tehát, ha a metabolikus szindrómára gondolunk?

• a mérsékelt fokú kalóriamegszorítást, amelynek célja a testtömeg 5–10%-os csökkenése

• a fizikai aktivitás mérsékelt fokú növelését

• az étrend összetételének megváltoztatását

Milyen étrendi változtatásokra lesz szükség?

Figyeljünk a megfelelő zöldség és gyümölcsfogyasztásra. Minden főétkezést egészítsünk ki zöldségekkel. A friss zöldségek mellett a savanyúságok, fermentált zöldségek, leveshez, főzelékhez használt zöldségek egyaránt számítanak. Igyekezzünk minél többféle zöldséget beiktatni a mindennapokba. Minél többféle színből válogatunk, annál változatosabb és több antioxidánst tudunk a szervezetünkbe juttatni.

Együnk minden nap gyümölcsöt. Az idényjellegű gyümölcsöket részesítsük előnyben, ez a a sajátunk mellett, a bolygónk egészségét is szolgálja. Az egyenletes vércukorszint fenntartása érdekében egészítsük ki őket magvakkal, sajttal, túróval.

Válasszuk gyakrabban teljes kiőrlésű gabonaféléket. Magas rosttartalmuknál fogva lassabban szívódnak fel, hozzájárulnak az éhségérzet csökkentéséhez, emellett a megfelelő emésztés kialakításában is hasznosak.

 Az élelmiszerek címkéjén az összetevők csökkenő sorrendben vannak feltüntetve. Ha egy kenyér esetén a teljes kiőrlésű liszt szerepel első helyen, akkor az ténylegesen abból tartalmazza a legtöbbet.

Tejtermékek közül válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmú, hozzáadott cukrot nem tartalmazó változatokat vegyük le a polcról. Amennyiben a növényi italokra esik a választásunk, úgy a hozzáadott cukrot nem tartalmazó változatokat vegyük meg.

Hetente iktassunk be egy húsmentes napot. Azokon a napokon, ahol szerepelnek a húsok, húskészítmények, válasszuk gyakrabban az alacsony zsírtartalmú változatokat (csirke, pulyka, sertéscomb, karaj, lapocka stb). Felvágottak közül a magas hústartalmú, adalékanyagmentes termékek kerüljenek a kosarunkba.

Az optimális omega3 zsírsavbevitel érdekében hetente legalább egyszer fogyasszunk halakat is.

A fűszereket használjuk változatosan, ne féljünk a zöldfűszerektől sem. Használatukkal csökkenthető a sóbevitel.

Főzésre, sütésre növényi eredetű zsiradékok használata javasolt (repce, napraforgó, olíva). Ennek az az oka, hogy szervezetünknek növényi és állati eredetű zsírsavakra is szüksége van. Az állati eredetű zsírsavakat könnyedén fedezzük, hiszen eszünk húsokat/tejtermékeket/tojást. A növényi eredetű zsiradékokat viszont inkább az olajok használatával tudjuk fedezni könnyebben. Ezenkívül a növényi eredetű zsiradékok koleszterint sem tartalmaznak. Energiatartalmuk megegyezik. Ne feledkezzünk meg az élelmiszerek rejtett zsírtartalmáról sem.

Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket. Bevásárlásnál hasonlítsuk össze a termékeket és próbáljuk a „tisztább” kevesebb alapanyagot tartalmazó alternatívákat választani. Ha egy sajtkrém elkészíthető 2 alapanyagból, akkor nem biztos, hogy a 15 összetevőt tartalmazó változat lesz az ideális.

Ne feledkezzünk meg a megfelelő folyadékfogyasztásról sem! A felnőtt emberi test 60-70%-át víz alkotja és számos folyamatban részt vesz, mint oldószer. Szerepe van a vérkeringés, kiválasztás, emésztési folyamatok szabályozásában, hormonok/tápanyagok, egyéb vegyületek oldott formában történő szállításában.

Az étrend mellett az egészséges életmódhoz tartozik a stresszkezelés, mozgás és a megfelelő minőségű, mennyiségű alvás is. Ezek hiányában a szindróma nem kezelhető teljeskörűen és kisebb eredményeket érhetünk el.

Előfordulnak továbbá olyan esetek is, ahol az életmód-változtatás nem elegendő, amennyiben ezek a betegek kardiovaszkuláris szempontból kiemelt kockázatúnak bizonyulnak, gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.

 Ha szeretnél orvosunkkal konzultálni, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:

Konzultálok