• Frauhammer Alexa

Stressz a munkahelyen? Hogyan kezeljem?


A munkahelyi stressz fogalma valószínűleg senkinek sem ismeretlen, hiszen nagy valószínűséggel mindenki élt már át némi feszültséget, terheltséget a munkájával kapcsolatban. A „munkahelyi stressz” megnevezés nagyon átfogó, és valójában rengeteg minden állhat a hátterében.

Egyes hivatások alapvetően stresszesnek minősülnek, hiszen magas a pszichológiai terhelés, váratlan és kiszámíthatatlan helyzetek alakulhatnak ki, amik akár azonnali döntéseket és cselekvést igényelnek – ilyen például az orvosok vagy tűzoltók munkája. Karasek (1979) négyféle munkatípust határoz meg a modelljében, attól függően, milyen magas a követelmények és a kontroll szintje. Követelmények alatt a munkához kapcsolódó elvárások értendők, a kontroll pedig egyrészt a munkavállaló képességeire vonatkozik – mennyire van lehetőség ezek használatára, illetve új képességek elsajátítására –, másrészt arra, milyen mértékben szólhat bele a dolgozó a saját munkavégzésének módjába, ütemébe.

Nyilvánvalóan, ahol magasak a követelmények és alacsony a kontroll, várhatóan stresszt fog átélni a munkavállaló – de az sem feltétlenül egészséges, ahol a követelmények és a kontroll is alacsony, hiszen ott valószínűleg csökkenni fog a motiváció, és az ember készségei is fokozatosan leépülnek.


A követelményeken és a kontrollon túl stresszforrás lehet egy munkahelyen az is, ha a munkavállaló erőfeszítései nincsenek megfelelő mértékben elismerve.

Az elismerés vonatkozhat anyagi juttatásokra is, de egy-egy elismerő mondat a vezető részéről szintén jutalomként hathat az emberre.

Ha már követelményekről és erőfeszítésről ejtettünk szót, érdemes egy pár mondat erejéig kitérni azokra a stresszforrásokra is, amik már inkább a munkavállaló egyéni jellemzőihez kapcsolódnak, mint a munkahely szervezetéhez. A maximalizmus, a különböző hiedelmeink, negatív gondolati torzításaink („Nem hibázhatok”; „A kollégáim biztos hülyének néznek”; „Ez a világ igazságtalan, ezért én sem fogok tudni előrébb jutni a munkahelyemen”) ugyancsak nagy mértékű stresszt pakolhatnak ránk – és ezt a stresszt bizony mi terheljük magunkra, ha nem csípjük el idejében a negatív belső párbeszédeinket. A gondolatok tudatosításáról és a tudatos jelenlétről egy korábbi cikkemben olvashat ide kattintva.


Az igazságtalanság, a tisztázatlan feladatok és elvárások, a nem hatékony kommunikáció, a munkahelyi légkör, a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségei – és még folytathatnánk a sort, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk: valóban sok forrásból fakadhat stressz egy munkahelyen.


„Rendben van” – mondhatjuk – „látom, mi minden miatt lehet stresszes a munkám – na de mit tehetek ellene?” Hiszen a stresszgócok felkutatása után valamit kezdeni is kell a helyzettel, nem hagyhatjuk csak úgy, kezeletlenül – vagy legalábbis nem célszerű.


Mit tehet a munkavállaló, és mit tehet a munkaadó a munkahelyi stressz kezelése érdekében? Munkaadóként, vezetőként érdemes odafigyelni a főbb munkahelyi stresszorok negatív hatásainak csökkentésére – ebbe beletartozik a munkakörök pontosítása, a felelősség és a hatáskörök tisztázása, illetve a munkavégzéshez szükséges tárgyi és egyéb feltételek biztosítása. Emellett, ha egy-egy stresszforrás nem kiiktatható, akkor a megfelelő támogatás kialakítására is fontos figyelni. Támogatást jelenhet például egy olyan mentor-rendszer kiépítése, ami segíti az újonnan érkező kollégákat; a közös konzultációk, esetmegbeszélések lehetősége, ahol előkerülhetnek a munkahelyi problémák; de ugyanígy a munkavállaló támogatását szolgálja, ha külső szakemberek bevonásával (pl. pszichológus, mentálhigiénés szakember) lehetősége nyílik a dolgozónak a mentális egészségével foglalkozni, azt fejleszteni.


Munkavállalóként azt érdemes átgondolni, mi az, amit mi megtehetünk a stressz kezelése érdekében? Mire van ráhatásom, mi az, aminek a kontrollja a kezemben van? Ha valamivel nehézségem támad, tudok-e szólni, tudom-e jelezni a problémámat? Ki tudom-e fejezni a véleményemet, el tudom-e mondani az ötleteimet? Tudok-e nemet mondani, meg tudom-e húzni a határaimat? Hogyan tudom levezetni a feszültséget, mi segít megnyugodni, ellazulni, kikapcsolódni? Ezek a kérdések szorosan kapcsolódnak az önismeretünkhöz, ahhoz, hogy milyen mértékben ismerjük a saját készségeinket – és hogy adott esetben hajlandóak vagyunk-e fejleszteni azokat.



Amennyiben úgy érzed, hogy gondjaid túlnőttek rajtad és szükséged lenne egy szakember segítségére, kattints IDE.