Házasság hete, Valentin-nap, a social mediát elárasztó boldog párok képei... Ünnepeljük a szerelmet, a házasságot, a kapcsolatokat, azonban érzelmileg megterhelő lehet ez sokaknak, akiknek nem adatik meg. Aki magányos, ilyenkor csökkentértékűséget, önbizalomhiányt, frusztrációt érezhet. A magány érzése akkor jelentkezik, amikor a szeretet és az önmegerősítés iránti igényünk nem nyer kielégülést.
Előfordulhat azonban, hogy egyedülállóként nem érezzük, és az is, hogy egy házasságban is jelentkezik.
Elképzelhető azonban, hogy ez az erős érzelemi hullámvasút elindít az aktív társkeresés irányába: elővesszük régi társkereső profilunkat, vagy talán először merészkedünk az online társkeresők világába. Valentin-nap alkalmából így most hozunk néhány konkrét tanácsot, hogy mire taníthat minket, hogyan tudunk ezekből a negatív és nehéz érzésekből valami pozitív felé indulni.
Önbizalom-önbecsülés-önértékelés
Három hasonló szó, de különböző jelentésréteg. Mindháromra szükségünk van és mindegyik erősödhet, fejlődhet, ha figyelünk rájuk: fókuszáltan cselekszünk, gondolkozva, tudatosan. Általában véges számú karakterünk van leírni a bemutatkozásunkat, megfogalmazni céljainkat, ezzel felvállalva „ország-világ” előtt, hogy kik vagyunk, mit akarunk. De ha ezt önmagunkért tesszük, sokat tanulhatunk belőle, közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, fejlődhet az önismeretünk.
Az önértékelés leginkább a múltból táplálkozik, visszatekintve az eddig eredményeimre, kudarcamira: mit is gondolok magamról, hogyan értékelem önmagam. Az önmagunkról alkotott képünk tehát születésünktől kezdve a visszajelzésekből táplálkozik. Mit láttunk gyerekként abban a tükörben, amit a szüleink tartottak elénk? Az iskolában, kortársak között, ha körbenéztünk kihez hasonlítottuk magunkat? Nézzünk végig a történetünket: ha végigtekintek az eddigi párkapcsolataimon, mit tanultam ezekből, mit tudok nyújtani, elfogadni, miben kell fejlődnöm? Fontos, hogy ennél a pontnál úgy bánjunk magunkkal, mint egy számunkra kedves barátunkkal tennénk.
A cél a tisztánlátás, nem pedig az önmagunk ostorozása!
A jelenre vonatkozik az önbecsülés: mennyire becsülöm azt, aki vagyok, mire tartom magam érdemesnek? Mit lehet velem megtenni, mennyire engedek a vágyaimból, céljaimból?
Sok profilon egyértelmű az üzenet (only ONS, csak tartós kapcsolat, titkos szeretők...), így már könnyebb eldöntenünk nekünk is, hogy mire vállalkozunk. De fontos, hogy merjük kimondani legalább magunk számára, hogy mi a célunk, milyen típusú kapcsolatot keresünk! Mi magunk vajon tudjuk-e, mit szeretnénk? Érdemes megvizsgálni az élethelyzetünket, vágyainkat, céljainkat. Mi fér bele az életünkbe? Mire van szükségünk? Miben bízunk? Mi az, amit még bevállalok, milyen igényem kielégítésére keresem a másikat? Az online platformok egy helyre hozzák a sokféle igényt, szükségletet, tudnom kell majd válogatni, és nemet mondani, arra, ami számomra nem fér bele.
Ne feledd, elsősorban önmagadért vagy felelős!
Az önbizalom pedig a jövőbe tekint: jelen esetben, hogy bízom-e saját magamban, az értékeimben, hogy valakivel én is megélhetem azt, amire vágyom. Van is egy jó hírem, a válasz valószínűleg igen, ha elgondolkoztunk azon, hogy regisztrálunk egy társkereső oldalon. Hiszünk abban, hogy képesek vagyunk adni és elfogadni. Képesek vagyunk tenni azért, hogy megtaláljuk azt, amire szükségünk, igényünk van.
Milyennek látnak mások?
Gyakran találkozok pszichológusi munkám során azzal a szorongással, amikor az jár -akár viselkedést is bénító mértékben- a fejünkben, hogy nem tudjuk mit gondolnak mások rólunk. Érdemes ezt a helyzetet megfordítani: mit szeretnél, milyennek lássanak? Ha végiggondoltad a fentebbi kérdéseket, már önmagad előtt őszintén tudod kimondani, hogy ki vagy és mit szeretnél, mit érdemelsz meg! Érdemes őszintén ezt a valóságot megmutatni, hiszen egy felvett „álarcot” fenttartani energiavesztő és érzelmileg is kimerítő.
Alternatív valóság
Nem mindegy, hogy az online társkeresést mivel hasonlítjuk össze. A legtöbb esetben a párkeresés egy olyan közegben történik, amelyben valamiért otthonosan vagyunk. Ez már egyfajta szűrőként is szolgálhat, hiszen ha egy adott társaságon, munkahelyen, hobbinkhoz kapcsolódó közösségen belül ismerkedünk nagy a valószínűsége, hogy hasonló érdeklődésű, értékrendű, társadalmi státuszú, gondolkozású emberekkel találkozunk.
Ennek a szűrő funkciónak az elérésére törekszik néhány olyan oldal, applikáció, amely kifejezetten egy adott réteg (pl.: gyermekkel már rendelkező, vagy diplomás…) számára hirdeti magát, de persze ez sem garancia. De sok olyan platform is akad, amely szinte válogatás nélkül mutat nekünk rengeteg lehetőséget.
Disszonáns lehet, hiszen ott a láthatóan szinte végtelen lehetőség és mégsem találtuk meg még a pont hozzánk passzolót. Ghostingol, vagy nem tudja kivárni, mire válaszolunk, kellemetlen találkozások, eröltetett beszélgetések sora el tudja venni a kedvünket, rombolhatja az önbizalmunkat.
Érdemes úgy tekinteni éppen ezért erre a virtuális valóságra, mint egy végtelen hosszú utcai jelenetre, hiszen ott sem minden szembesétáló lesz a jövendőbelink. Könnyebbség, hiszen mielőtt ránéznél bárkire is, biztos lehetsz benne, hogy ő is keres. Lesz, aki mellett szónélkül elmész, szinte észre sem veszed, van aki akkor sétál veled szembe, amikor Te épp sietsz valahova és nem érsz rá, lehet olyan is, aki hiába fut utánad, mert Te már mást néztél ki magadnak.
Egy valaki lesz az út során végig Veled, az pedig Te magad vagy! Vigyázz az úton magadra és élvezd ezt az utazást!