Teljesítményszorongás: amikor már a szorongás motivál

Honnan ismerjük fel, ha már nem pozitív motivációból, hanem szorongás miatt teljesítünk?
A motiváció olyan pszichológiai erő, amely a nehézségek, fáradtságunk, külső és belső akadályok ellenére is segít, hogy teljesítsünk és haladjunk a céljaink felé. A motiváció összetett jelenség és nem minden motiváció pozitív, néha érdemes megvizsgálni, hogy miért teljesítünk, és akár megálljt is parancsolni magunknak, mielőtt káros következményekkel szembesülnénk. Amennyiben elsősorban a szorongás a motiváló erőnk és nem egy pozitív cél, akkor különösen gyakori következmény a kiégés.

Az egyik legegyszerűbb felosztása a motivációnak az a jutalom keresése - büntetés elkerülése tengely.
Az első esetben az adja a motivációt, hogy ha elég jól teljesítünk, akkor valamilyen jutalomban részesülünk. Ez lehet egy fontos mérföldkő az életünkben (például előléptetés), belső elégedettség és önbizalmunk növekedése (felkészülni egy maratonra és teljesíteni azt), társas jutalom (ha elmegyünk ismerkedős eseményekre, lehet párkapcsolatunk) vagy pedig külső ösztönzők, például pénzjutalom.
A második esetben viszont elsősorban valamilyen büntetés elkerülése a motivációs erő.
Ha nem teljesítek elég jól, akkor megszűnik egy kellemes állapot, elvesztek valami fontosat, vagy valami rossz következik, például elvesztem a munkám. A büntetés lehet szintén szociális jellegű (megszégyenülök mások előtt) vagy anyagi (bevétel, vagyon státusz elvesztése). Hosszú távon, kutatások alapján az egészséges megközelítés, amikor elsősorban pozitív motivációra támaszkodunk.
Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy miért kelünk fel minden reggel, miért tesszük azokat a dolgokat, amik kitöltik a mindennapjainkat? Ha vannak akár rövidebb, akár hosszabb távú céljaink, amelyek elérése jó érzéssel töltene el bennünket, a jövőnkben látunk perspektívát és reményt, akkor elsősorban a pozitív motivációk hajtanak minket. Amennyiben viszont az előbbi kérdésre elsősorban az a válaszunk, hogy ha nem tesszük meg ezeket a dolgokat, akkor negatív következményekkel szembesülünk, érdemes átgondolni az élethelyzetünket.
"Ha nem teljesítek elég jól, elvesztem a munkám és az utcára kerülök. Ha nem érek el elég eredményt, le fognak nézni az emberek. Ha csak második vagyok, vesztettem. Ha kirúgnak, nem élem túl a szégyent. Kudarc az egész életem, folyamatosan bizonyítanom kell, hogy nem vagyok teljesen az. Nem tudok kikapcsolni, folyamatosan pörög az agyam."
Ha gyakran szembesülünk ilyen mondatokkal a belső világunkban, érdemes lehet szakember segítségét kérni. Hosszú távon a szorongásra alapozott motiváció mind testileg, mind lelkileg rendkívül kimerítő és kiégéshez, valamint egyre súlyosabb egészségügyi panaszokhoz vezethet. A szorongásból fakadó motiváció fontos csapdája, hogy önmagától sohasem ér véget. Hiába teljesítjük a szorongás által kijelölt célokat, azonnal újabb dologtól fogunk szorongani és tovább hajszoljuk magunkat. Ha tartunk attól, hogy nem teljesítünk elég jól a munkahelyen, így juthatunk el először 45, 50, 60 vagy még több órányi munkáig, mivel megfelelő nemet mondás nélkül ebből a ciklusból nehéz kilépni. Paradox módon a szorongáson alapuló motiváció, habár nagyobb teljesítményre sarkall minket, egy idő után jelentősen csökkenti azt, hiszen fáradtan, kiégve, szorongva, nem fogunk tudni úgy fókuszálni, mint pihent, nyugodt állapotban.
Ahhoz, hogy fent tudjuk tartani a megfelelő egyensúlyt, évente, vagy akár félévente legalább érdemes megkérdezni magunkat, hogy miért dolgozunk, miért hajtjuk magunkat és hogy vajon a mi érdekünket, jóllétünket és egészségünket szolgáljaaz életmód, amelyet folytatunk.
Ha szeretnél szakemberünkkel konzultálni a témában, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:




Comments