Miért fáj a derekunk és mit tehetünk ellene?

Egy hosszú munkanap után felállnánk a székből de a derekunk éles, feszítő fájdalommal jelzi, hogy túl sokat ültünk egy helyben. Vagy költözés során napokig cipekedünk, és az egyik lehajlást követően nem tudunk felegyenesedni. Ezeket azért tapasztalhatjuk, mert az ülő életmód, az emelés, a rendszeres egyoldalú terhelés megterheli a gerincünket.

Gerincünk eredendően négy lábon járásra fejlődött ki, a vízszintes testtartás esetében egyenletesen oszlik el a csigolyák közötti terhelés. Az, hogy két lábon járunk, már önmagában nagyobb nyomást helyez az ágyéki gerincszakaszra. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy gyerekkortól kezdve naponta órákat töltünk ülve, írás, táskahordás és egyoldalú mozdulatok révén pedig aszimmetrikusan terheljük gerincünket, nem meglepő, hogy a derékfájás az egyik legelterjedtebb mozgásszervi panasz felnőttkorban. 

Az évtizedek múlásával gerincünk teljesen természetes változásokon megy át. A csigolyák közötti porckorongok fokozatosan veszítenek víztartalmukból és magasságukból, a gerinc merevebbé válik, mozgásai beszűkülnek, az apróbb ízületek megkopnak. Ha ehhez hozzáadjuk az ülőmunkát, hamar kialakul az úgynevezett mechanikus derékfájdalom, amikor a gerincet rögzítő izmok közötti egyensúly felborul.

A krónikus stressz és a tartós pszichés készenlét szinte állandó feszülésben tartja a nyak és a derék izmait, ami szintén fájdalomhoz vezethet.

A gerincfájdalom több különböző elváltozás tünete lehet.

A leggyakoribb forma a mechanikus derékfájdalom: izom- vagy ízületi terhelésből ered, mozgásra javul, képalkotó vizsgálaton jellemzően nem látható súlyos eltérés. Oka leggyakrabban az előnytelen testtartás, mozgásszegény életmód vagy egyoldalú terhelés.

Ha a csigolyák közötti porckorong belső, kocsonyás magja kiboltosul és nyomást gyakorol a közeli ideggyökre, porckorongsérv alakulhat ki. Jellemző tünete a derékból az alsó végtagba, sokszor a térd alá, akár a lábfejig kisugárzó, nyilalló, szúró fájdalom, zsibbadás vagy gyengeség. Ezt a jelenséget nevezzük isiásznak.

Ha mészlerakódás, szalag megvastagodás miatt a gerinccsatorna beszűkül, ez nyomhatja a benne futó idegeket. Jellegzetes panasz, hogy járás közben a lábak fájnak, zsibbadnak, de megállva vagy előredőlve a tünetek enyhülnek.

Ha egy csigolya elcsúszik az alatta lévőhöz képest, ez instabilitást és ideggyökre gyakorolt nyomást, spondylolisthesist okozhat.

A porckorongok fokozott kopása, magasságvesztése nem feltétlenül okoz porckorongsérvet, de tartós derékfájdalmat, degeneratív porckorong-betegséget okozhat.

Csontritkulás (osteoporózis) esetén már kisebb erőbehatásra is bekövetkezhet csigolya összeroppanás, de sportolás (pl. lovaglás) vagy esés következtében is előfordulhat. Éles, helyi fájdalommal jár, és azonnali kivizsgálást, orvosi ellátást indokol.

Immun eredetű gerincelváltozás (pl. Bechterew-kór) is okozhat erős gerincfájdalmat, melyre jellemző a reggeli, mozgásra enyhülő gerincmerevség és többnyire fiatalabb életkorban, fokozatosan kezdődik.

Ritka, de súlyos okok: daganatos megbetegedés, fertőzés (pl. spondylitis) vagy hasi nagyerek tágulata, aneurizmája szintén okozhat derékfájást, ezeket a klinikai kép és a képalkotó vizsgálatok alapján lehet felismerni.

A gerincfájdalom tartós javulásában a szakszerű mozgásterápia tud segíteni. A mozgásterápia egy folyamat: néhány hetes rendszeres munka szükséges ahhoz, hogy újratanuljuk, begyakoroljuk az egészségmegőrző terhelésmintákat.

A derékfájdalmak nagy része néhány nap pihenéssel, óvatos mozgással és tüneti fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő kezeléssel enyhül. A gerincfájdalom kiújulását a csigolyamenti izmok, hasizmok megerősítésével tudjuk megelőzni, pl. heti rendszerességgel gyakorolt jóga, Pilates segítségével. 

Milyen panaszok esetén indokolt orvoshoz fordulni? 

• Ha a fájdalom egy héten belül nem javul, javasolt Háziorvoshoz fordulni.

• Ha a lábba, comba, térd alá sugárzik, zsibbadással vagy bizsergéssel társul, ha mozgáskorlátozottsággal jár, vagy ha visszatérő panasz, amely egyre nehezebben kezelhető, akkor szakorvosi vizsgálat javasolt a területileg illetékes Neurológia Szakrendelésen.

• Azonnali orvosi vizsgálat szükséges a Sürgősségi Betegellátó Osztályon, ha a fájdalom a térd alá sugárzik és izomgyengeséggel is jár, például nehezés sarokra vagy lábujjhegyre állni, ha hirtelen vizelettartási vagy székelési zavar lép fel, ha a gáttáji területen zsibbadás lép fel, ha a fájdalom éjszaka, nyugalomban is fokozódik, illetve ha ismert csontritkulás esetén a fájdalom hirtelen (akár erős behatás nélkül) jelentkezett.

• Ha a fájdalom balesetet követően lép fel, különösen esés, ütközés vagy ütés után és zsibbadás, gyengeség vagy mozgásképtelenség is társul hozzá, azonnal mentőt kell hívni az 112-es számon. Gerincsérülés gyanúja esetén a sérültet tilos mozgatni: abban a helyzetben szükséges hagyni, amelyben van, így megvárva a mentőket. Ha a mozgatás a sérült biztonsága miatt elkerülhetetlen, a fejet, nyakat és törzset egyszerre, egy vonalban kell elmozdítani (pl. egy merev, egyenes felületre fektetve a sérültet).

A kivizsgálás útja

Ha a panaszok nem sürgősségi jellegűek, de napok alatt sem enyhülnek, az alábbi vizsgálatok jönnek szóba:

• Háziorvosi konzultáció az első lépés: a tünetek és vizsgálat alapján tüneti kezelést javasol, és eldönti, szükséges-e szakorvosi vizsgálat.

• Neurológiai vagy reumatológiai szakrendelés: A neurológus az idegrendszeri érintettséget, a reumatológus a mozgásszervi elváltozásokat vizsgálja részletesen.

• Röntgenfelvétel: gyors és széles körben elérhető, ám sugárterheléssel jár. A csontos szerkezeteket (csigolyák, ízületek) jól mutatja, a porckorongokat és idegeket nem ábrázolja.

• CT-vizsgálat (komputer tomográfiás vizsgálat): Részletes, háromdimenziós képet ad a csontokról és a lágyrészekről egyaránt. Nagyobb sugárterheléssel jár, sokkal több információt nyújt, mint a röntgen képalkotás.

• MR-vizsgálat (mágneses rezonanciás képalkotás), melyet a neurológus vagy a reumatológus szakorvos javasol: A porckorongok, ideggyökök és lágyszövetek ábrázolásának arany standardja, sugárterhelés nélkül. A vizsgálat szűk, zárt csőben zajlik, 30-40 percet is tarthat hangos zajok kíséretében, ezért érdemes erre előre felkészülni.

• EMG (elektromiográfia), melyet erre specializálódott neurológus szakorvos végez. Szükség esetén az idegsérülés mértékét és helyét pontosítja,  azt méri, hogyan vezet az ideg, és hogyan reagálnak rá az izmok.

Az esetek kis részében szükséges műtéti megoldás, jellemzően akkor, ha tartós idegkárosodás fenyeget. Gerincműtét végzésében idegsebész a kompetens. A leggyakoribb beavatkozás a discectomia: a porckorong kitüremkedő, ideggyököt nyomó részét távolítják el, hogy megszűnjön a porckorong sérv okozta nyomás. Ma már minimálisan invazív, mikrosebészeti technikával végzik, így a felépülési idő lényegesen rövidebb, mint a korábban megszokott nyílt műtéteknél. Gerinccsatorna-szűkület esetén a laminectomia során a szűkületet okozó csontszövetet távolítják el, tágítva a gerinccsatornát. Súlyos instabilitásnál a csigolyák fúziója (egyesítése) is szóba jöhet.

A műtét után a gyógyuláshoz, a panaszok tartós enyhüléséhez a mozgásterápia és a rehabilitáció éppoly fontos, mint maga a műtéti beavatkozás.

Ha szeretnél valamelyik szakemberünkkel konzultálni a témában, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:

Konzultálok