Orvosi kifejezéssel gastrooesohagealis reflux betegségről (GERD) vagy nyelőcső reflux betegségről akkor beszélünk, amikor a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe vagy a légúti rendszerbe és tüneteket okoz. A GERD az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri kórkép, amely rontja az életminőséget. Fontos tudnunk azonban, hogy a nyelőcső reflux az esetek jelentős részében nem okoz sem látható eltéréseket, sem pedig klinikai tüneteket.
A legjellegzetesebb típusos tünetek:
gyomorégés
savas visszaáramlás
savas felböfögés
Altípusos tünetek lehetnek:
a nem koszorúér eredetű mellkasi fájdalom
rekedtség
torokégés
torokfájdalom
reggeli krákogás
gombócérzés a torokban
"Alarm" tünetek lehetnek:
fogyás
étvágytalanság
nyelészavar
falat elakadás
vérzés
vérszegénység
ismétlődő hányás
Klasszikus (erosív) GERD esetén a gyakori nyelőcső reflux során károsodik a nyelőcső nyálkahártyája ezáltal gyulladás jön létre, amely szemel látható felmaródásokkal (erosiok) is járhat, a refluxos betegek 20-30%-a érintett. Nagyobb részben, 60%-ban a kóros savhatás nem okoz szemmel látható nyálkahártya károsodást, bár a reflux betegség tünetei jelen vannak, ekkor beszélünk NERD-ről (nem erosiv reflux betegségről).
Szövődményes GERD (kb. 5-10%) esetén már a tartós refluxbetegség talaján kialakult állapotokat értjük. Ide tartoznak a fekély, a vérzés, a nyelőcső szűkület, a Barrett nyelőcső és a nyelőcső adenocarcinomája.
Létezik olyan eset is, amikor nem áll fent kóros savhatás mégis jelentkeznek a refluxbetegség tünetei. Ebben az esetben nyelőcső túlérzékenységgel, ún. hyperszenzitivitással és/vagy megváltozott mozgási mintázattal nézünk szembe. E kórképekben a normál, élettani savhatás is tüneteket vált ki. Bizonyos ételek is provokatív hatásúak lehetnek. Ezeket összefoglalóan “funkcionális diszpepszia" tünetcsoport néven ismerjük és eltérő kezelési protokollt kívánnak. Ezen mechanizmusokban a bél-agy interakció krónikus és nagyon elterjedt (10-20% az átlagpopulációban, 2022) rendellenessége szerepel.
Kialakulásának a módja:
Az erosív refluxot NEM a túl sok sav okozza, mert az leginkább nyombélfekélyt esetleg gyomorfekélyt okoz, egyéb társuló tényezők (H.pylori vagy kémiai hatás) mellett, nem pedig nyelőcső betegséget.
A GERD a nyelőcső komplex zavara, aminek két fő összetevője:
● Átmeneti alsó nyelőcső záróizom elernyedés túl gyakorivá és tartóssá válása.
● Károsodott nyelőcsőtisztulás – a visszaáramlott gyomortartalom károsítja a nyelőcső-nyálkahártyát; a károsodás mértéke függ a visszaáramlott bennék mennyiségétől, összetételétől és az epizódok gyakoriságától.
Károsító tényezők: a refluxatum tartalma: gyomornedv (sósav, pepszin), nyombélnedv (epesavak, hasnyálmirigynedv).
Védő tényezők: a nyelőcsövet borító, védő nyákréteg, szövetközti kapcsolatok, immunrendszer, megfelelő mikrokeringés.
A védő és károsító tényezők egyensúlyának felborulása mindig jelen van.
A refluxos felmaródást a túl gyakori visszacsorgás okozza. Gyakori visszacsorgás akkor várható, ha a nyelőcső-gyomor átmenetét vigyázó izomgyűrű (cardia) nem tud ellenállni az emelkedett hasűri nyomásnak. A fokozott nyomás leggyakoribb oka a túlsúly, és minden olyan emésztési zavar, amit bővebb gázképződés kísér. Néhány étel közismerten fokozza a refluxot, mert lazítja az izomgyűrűt (édességek, csokoládé, citrusfélék, paradicsom, borsos-csípős fűszerek). Másokban a zsíros ételek vagy bizonyos zöldségfélék provokálják a refluxot. Italok közül jól ismert a koffein, alkohol, és a szénsavas üdítők hatása. Végül, de nem utolsó sorban: a fekvő testhelyzet óhatatlanul kedvez a visszacsorgásnak. Az emelkedett hasűri nyomás, emésztési zavar, és reflux leggyakoribb oka: a későre hagyott vacsora.
További kockázati tényezők: Genetikai tényezők (?), életkor, nem, gyomorürülési zavar, rekeszsérv (hiatus hernia,) gyógyszerek, elhízás, diétás tényezők, alkohol, dohányzás, megerőltető fizikai aktivitás nagyvolumenű étkezés után közvetlenül.
Amíg a felmaródás gyógyul, addig átmenetileg indokolt lehet a savgátló gyógyszeres kezelés, de már közben is foglalkozni kell a visszacsorgás okaival, melyek legtöbbször életmódbeli tényezők, és később, a felmaródás gyógyultával nem szabad megfeledkezni a gyógyszeres kezelés leépítéséről majd elhagyásáról sem.
Diagnosztika:
Típusos tünetek (gyomortáji égő érzés, savas felbüfögés, savas visszaáramlás) fennállása esetén, különösen 40 éves kor alatt a diagnózis eszközös vizsgálat nélkül is felállítható. Ezt tekintjük tüneteken alapuló diagnosztikának. E tünetek fennállásakor a diagnózist megerősítheti a savtermelést-gátló kezelés alkalmazásával elérhető tünetmentesség, az ún. Protonpumpa-gátló-PPI terápiás teszt. Ha a PPI-terápiás teszt ellenére változatlanok maradnak a panaszok, endoszkópos kivizsgálás szükséges.
Alarm tünetek (fogyás, étvágytalanság, nyelészavar, falat elakadás, vérzés, ismétlődő hányás, vérszegénység), valamint idős betegekben újonnan jelentkező refluxos tünetek esetén szintén mielőbbi nyelőcső-gyomor-nyombél (oesohago-gastro-duodenoscopos) vizsgálat elvégzése szükséges.
További diagnosztikus módszerek, melyek a komplett kivizsgálást segítik elő:
● 24 h-s PH monitorozás: Mellyel a savas epizódok száma közvetlenül mérhető. Összefüggése a tünetekkel igazolható.
● Nyelőcső manometria: tervezett műtét előtt illletve egyéb motilitászavarok kizárására.
Kezelés:
Az életmódra vonatkozó tanácsok betartása egységesen, mindenki számára javasoltak. Ez az első lépés, és alapvetőnek tekintendőek.
Ilyen életmódbeli tanácsok a következők (teljesség igénye nélkül):
gyakori, kisebb mennyiségű étkezés (kerülni érdemes a kifejezett jól lakottságig, feszülésig való étkezést)
lassú étkezés javasolt, a falatok alapos megrágásával
étrendi tanácsért dietetikust javasolt felkeresni!
kerülendő a késői (19:00 után) étkezés, illetve a közvetlen étkezés utáni lefekvés is
étkezés közben figyeljünk az érkezésre (ne a mobiltelefonra)
kerülendő továbbá a dohányzás, az alkohol és a szénsavas italok fogyasztása
rendszeres testmozgás, amennyiben van testsúlyfelesleg, annak csökkentése ajánlott (különös tekintettel a hasi elhízásra)
kerülni javasolt a szűk övek, hasat szorító ruházat viselését
érdemes megemelt fejvéggel, magasabb párnán aludni főleg atípusos tünetek jelenlétekor
megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
Gyógyszeres kezelés:
Sajnos a refluxos betegek jelentős része nem képes a fenti életmód tényezők maradéktalan betartására, ezért önmagukban rendszerint nem elégségesek. Emiatt gyakori refluxos tünetek vagy igazolt nyelőcsőgyulladás esetén Gyógyszeres kezelés is szükséges.
Ezek a következők:
Savközömbösítők (antacidák) gyors hatáskezdetük és tartamuk miatt csak átmenetileg csökkenthetik a gyomorégést. Tartós kezelésre nem alkalmasak. Gyakori alkalmazásuk esetén fokozhatják is a savtermelést.
Az alginátok főleg fizikai módon fejtik ki hatásukat: a nyelőcső nyálkahártya bevonásával barrierként, védőhatással rendelkeznek. Szerepük csupán kiegészítő.
Savtermelést gátló szerek közül a H2R (H2 receptor blokkolók), az enyhe-közepes reflux valamint a leépítő terápia során és az éjszakai savas epizódok csökkentésében alkalmazandóak. Protonpumpa gátlók (PPI) a “standard” és leghatékonyabb savtermelést gátló szerek, melyekkel hatékony nyálkahártyagyógyulás és savcsökkentés érhető el. Az esetek jelentős részében fenntartó majd leépítő kezelésre is szükség van. Törekedni kell a teljes gyógyszermentességre, azok hosszútávú mellékhatásai miatt.
Sebészi kezelés:
Végső esetben, ha a súlyos reflux betegség tartósan fennáll és nem kezelhető sem életmód-béli módosításokkal sem pedig gyógyszeresen, sebészi beavatkozás; antireflux műtét jön szóba, melynek már van laparoszkóppal elvégezhető technikája is.
Mivel mindenki egyedi, fontos, hogy egyénre szabottan, nem kizárólag orvosi, hanem dietetikai, pszichés és gyógyszeres oldalról is megtámogassuk a gyógyulást! Ebben tudunk segíteni itt a DokiAppnál!
댓글