Az irritábilis bél szindróma a gyógyszerész szemszögéből – lehetőségek a tünetek enyhítésére

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az egyik leggyakoribb funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség, amely a lakosság közel tizedét érinti. Bár nem jár szervi elváltozással, a mindennapi életminőséget jelentősen befolyásolja. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik, köztük a bélflóra egyensúlyának felborulása, táplálkozási szokások illetve pszichoszociális tényezők is. A tünetek sokfélék lehetnek: hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, székrekedés, illetve ezek váltakozása.

A hazai gasztroenterológiai irányelvek a pozitív diagnosztikai stratégiát hangsúlyozzák, vagyis a jellegzetes tünetek alapján történő felismerést. Az IBS-nek, attól függően, hogy melyik tünet dominál, több altípusa ismert: hasmenéses (IBS-D), székrekedéses (IBS-C), kevert (IBS-M) és nem besorolható (IBS-U) forma.

A diagnosztikai szempontokat és a klinikai altípusokat részletesen dr. Mihály Kata gasztroenterológus ismerteti egy külön cikkben.

A kezelés célja nem a betegség „meggyógyítása”, hanem a panaszok enyhítése és az életminőség javítása. A gyógyszerész ebben kulcsszerepet játszik: segít eligazodni a gyógyszertárban kapható készítmények, táplálékkiegészítők és vitaminok között, tájékoztatást nyújt a szakorvos által felírt gyógyszerek biztonságos alkalmazásával kapcsolatban illetve azok és egyéb táplálékkiegészítők helyes kombinálásával kapcsolatban, ezzel elkerülve a gyógyszeres interakciókat.

A tünetek enyhítésében kiemelt szerepet kap még a megfelelő étrend kialakítása, melyről Pallagi Alexandra dietetikus írásában olvashatnak illetve a megfelelő stresszkezelés, pszichés támogatás, melynek jelentőségéről Bognár Sára pszichológus ír részletesen.

Gyógyszeres kezelési lehetőségek az IBS tünetei szerint

Az IBS tünetei hullámzóak, ezért a patikai ellátás során mindig az aktuálisan jelentkező panaszra kell fókuszálni. A gyógyszerész feladata, hogy a beteggel együttműködve, a kezelőorvos javaslatát kiegészítve találja meg a legmegfelelőbb megoldást.

Hasmenés esetén

A hasmenés kontrollálásában loperamid-tartalmú készítmények (pl. Imodium és generikumai) nyújthatnak gyors enyhülést, mivel lassítják a bélmozgást és növelik a folyadékfelszívódást.

Tartós vagy visszatérő panasz esetén a rifaximin (Normix), mint vényköteles gyógyszer kúraszerűen alkalmazva segíthet a bélflóra egyensúlyának helyreállításában és a puffadás csökkentésében.

Székrekedés esetén

Enyhébb panaszoknál ozmotikus hashajtók (makrogol, laktulóz) segíthetnek a székletlágyításban. Fontos azonban, hogy a hosszú távú, indokolatlan hashajtóhasználat kerülendő.

Linaklotid (Constella) és prukaloprid (Resolor) vényköteles gyógyszerek, amelyek a bélmotilitás javításával hatnak, és orvosi javaslatra alkalmazhatók.

A gyógyszerész feladata itt a megfelelő folyadékbevitel és az adagolás fontosságának hangsúlyozása.

Görcsös fájdalom és puffadás esetén

A görcsös hasi panaszok és puffadás kezelésére több, patikában is elérhető lehetőség áll rendelkezésre.

A görcsoldók vagy spazmolitikumok (Spasmomen, Duspatalin, Dicetel) hatékonyan csökkentik a bélfal simaizmainak feszülését.

A szimetikon hatóanyag (Espumisan) a felesleges gázok eltávolítását segíti elő, míg az enteroszolvens borsmentaolaj-kapszulák természetes görcsoldó és puffadáscsökkentő hatásúak. Refluxos betegek esetében azonban körültekintően kell alkalmazni őket.

Étrend-kiegészítők a bélflóra támogatására

Az IBS kezelése során a gyógyszerész gyakran találkozik olyan betegekkel, akik gyógyszeres terápia mellett vagy helyett természetes megoldásokat keresnek. Az étrend- és táplálékkiegészítők helyes megválasztása valóban segítheti a tünetek mérséklését a megfelelő szakmai útmutatás mellett.

Rostkiegészítők:

Az oldható rostok, mint az útifű maghéj, hozzájárulnak a bélműködés szabályozásához, és mind hasmenés, mind székrekedés esetén segíthetnek. A nem oldható rostok, mint a búzakorpa, viszont irritálhatják a bélfalat, ezért IBS esetén nem ajánlottak.

Fontos tudni, hogy az elfogyasztott rostok csak megfelelő folyadékfogyasztás mellett fejtik ki jótékony hatásukat!

Probiotikumok és prebiotikumok:

A bélmikrobiom egyensúlya döntő szerepet játszik az IBS kialakulásában és fenntartásában.

Klinikai tapasztalatok alapján a Lactobacillus rhamnosus GG, a Bifidobacterium infantis és a Saccharomyces boulardii törzsek bizonyítottan csökkenthetik a puffadást, a fájdalmat és a diszkomfortérzetet.

A prebiotikumok (pl. inulin, frukto-oligoszacharidok) segítik ezeknek a baktériumoknak a szaporodását, de alkalmazásukat érdemes fokozatosan bevezetni, mert nagy dózisban gázképződést okozhatnak.

A probiotikus kúrák kúraszerűen, 4–8 hetes ciklusokban javasolhatók, a diétás és gyógyszeres kezelés kiegészítéseként.

Vitaminok és ásványi anyagok:

Az IBS-ben szenvedő betegek körében gyakori a B-vitamin-, D-vitamin- és magnéziumhiány, amely a stressz, a normal bélflóra egyensúlyának felborulása és az étkezési megszorítások következménye lehet. Ezek pótlása hozzájárulhat az idegrendszeri stabilitáshoz és a normál emésztési funkciók fenntartásához.

Összegzés

Az irritábilis bél szindróma kezelése összetett feladat, amely megköveteli a különböző szakterületek együttműködését.

A gyógyszerész kiemelt szerepe abban rejlik, hogy hidat képez az orvosi javaslat és a beteg mindennapi gyakorlata között: segít eligazodni, megértetni és biztonságosan alkalmazni a terápiát.

Megfelelő orvosi, dietetikai, pszichológiai és gyógyszerészi együttműködéssel az IBS jól kontrollálható állapot, amelyben a beteg újra visszanyerheti az életminőségét.