IBS és pszichológia: Hogyan működik együtt bél és az agy?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy gyakori, krónikus gyomor-bélrendszeri állapot, amely becslések szerint a felnőtt lakosság 10–15%-át érinti világszerte. Tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, illetve ezek váltakozó kombinációja. Bár az IBS nem életveszélyes, jelentősen rontja az életminőséget, és hosszú távon komoly szorongást és frusztrációt okozhat a mindennapi életben.

Az IBS alapvetően a bél és az agy közötti kommunikáció zavarával, az úgynevezett bél-agy tengely problémájával áll kapcsolatban. Ez az összetett rendszer a központi idegrendszerből (agy, gerincvelő) és a bél idegrendszeréből (enterális idegrendszer) áll, és kémiai hírvivők, például a szerotonin segítségével továbbítja az információkat a test különböző részei között. Érdekesség, hogy a szerotonin körülbelül 90–95%-a a bélben található, ahol elsősorban a bélmozgások és az érzékenység szabályozásában játszik szerepet. Bár a bélben lévő szerotonin nem jut át közvetlenül az agyba, a kettő közötti kapcsolat révén a bél állapota hatással lehet a hangulatra és az érzelmi állapotra.

Az IBS-ben szenvedők gyakran tapasztalnak tünet-specifikus szorongást, ami azt jelenti, hogy a betegek a saját bélrendszeri tüneteik miatt aggódnak. Ez a szorongás súlyosbíthatja a fájdalmat, puffadást és a székletproblémákat, és fokozhatja a stresszreakciót a szervezetben. A stressz aktiválja az “üss vagy fuss” válaszreakciót, ami emeli a pulzust, a vérnyomást és a stresszhormonok szintjét, és közvetlenül befolyásolhatja a bélmozgást. Emiatt például sok embernél a fontos események előtti idegesség hasmenést vagy hasi görcsöket okozhat.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) bizonyítottan hatékony módszer az IBS kezelésében. A CBT segít a páciensnek felismerni és módosítani a tünetekhez kapcsolódó negatív gondolatokat, például a katasztrofizálást (“Ha most hasmenésem lesz, minden el fog romlani”). Továbbá, a terápia során a páciens relaxációs technikákat is elsajátít, mint a mélylégzés, izomrelaxáció vagy irányított imagináció, amelyek aktiválják a “pihenj és eméssz” állapotot, csökkentve a bélrendszer túlzott érzékenységét. A CBT célja, hogy megszakítsa a stressz és a tünetek közötti ördögi kört, növelje a páciens kontrollérzetét, és javítsa az életminőséget.

Számos kutatás igazolja a CBT hatékonyságát IBS esetén. Egy meta-analízis szerint három kezelt betegből egy tapasztal klinikailag jelentős javulást, ami jobb eredmény, mint sok gyógyszeres kezelés esetén. A terápia általában 10-12 alkalmas, és magában foglalja a pszichológussal való konzultációkat, valamint az otthoni gyakorlatokat.

Az IBS kezelése komplex, multidiszciplináris megközelítést igényel. A pszichológus a csapat részeként a tünetekhez kapcsolódó gondolatok és szorongás kezelésével járul hozzá a kezeléshez. A gasztroenterológus felállítja a diagnózist, felügyeli a gyógyszeres kezelést és szükség esetén további vizsgálatokat javasol. A dietetikus személyre szabott étrendi tanácsokat ad, segít az irritáló ételek azonosításában és a tápanyagban gazdag étrend kialakításában. A gyógyszerész pedig biztosítja a gyógyszerek biztonságos és hatékony alkalmazását. Így minden szakember összehangoltan egy csapatban dolgozik a tünetek enyhítéséért és a páciens életminőségének javításáért.