Amikor a bél „nem úgy viselkedik, ahogy szeretnénk”

Ismerős az a helyzet, amikor a hasad furcsán viselkedik, fáj, puffad, és az emésztésed sem az igazi? Előfordul, hogy hol székrekedés, hol hasmenés gyötör, és mindez különösebb ok nélkül, ráadásul stresszre romlik? Lehet, hogy te is az Irritábilis Bél Szindróma (IBS) érintettje vagy. De ne aggódj, nem vagy egyedül! Ez egy nagyon gyakori funkcionális emésztőrendszeri zavar, ami azt jelenti, hogy bár a belek működésében van probléma, szerkezetileg nincsen semmi eltérés. Annak idegrendszere és kapcsolata a külvilággal az amely működésébe hiba csúszik.

Miért is pont IBS?

Az IBS-t korábban sokféle néven emlegették, de a lényeg az, hogy nem egy szervi elváltozás okozza a tüneteket, hanem a bél és az agy közötti kommunikáció zavara, valamint a bél fokozott érzékenysége. Képzeld el, mintha a bélben lévő idegek túlságosan is érzékenyen reagálnának az ingerekre, és emiatt a megszokottnál erősebben „jeleznének”.

Hogyan ismerhető fel az IBS? – A „hisztis bél” árulkodó jelei

Az IBS diagnózisa leginkább a tünetek jellegzetes mintázata alapján történik, hiszen, mint említettem, a hagyományos vizsgálatok (pl. Tükrözés, hasi UH, labor) nem mutatnak ki szervi elváltozást.

Ami gyanút kelthet:

• Hasfájás: Ez az egyik legfontosabb tünet, ami gyakran étkezés után vagy stressz hatására erősödik, és székletürítés után többnyire enyhülhet.

• Székletürítési szokások megváltozása:

  • Hasmenés (IBS-D): Gyakori, az estek többségében laza széklet.

  • Székrekedés (IBS-C): Ritka, nehéz, kemény széklet az esetek többségében.

  • Kevert típusú (IBS-M): Váltakozva jelentkezik hasmenés és székrekedés is.

  • Unclassified típusú (IBS-U): Valójában egyik mintázat sem illeszthető rá, de nem “szokványos”.

Egyéb panaszok, tünetek, amik definíciószerűen nem tartoznak az IBS kórképébe.

• Puffadás és hasi feszülés: Sok IBS-es ember panaszkodik erre, különösen nap végére.

• Gázok: Fokozott gázképződés.

• Nyákos széklet: A székletben/székletürítés végén nyákos, kocsonyás anyag észlelhető.

• Emésztési zavarok: Émelygés, teltségérzet, gyomorégés.

• Egyéb tünetek: Fáradékonyság, fejfájás, alvászavarok, szorongás, depresszió.

Fontos, hogy az IBS gyakran jár együtt lelki tényezőkkel, amik befolyásolhatják a tünetek intenzitását.

Orvosi vizsgálatok szerepe:

A diagnózis felállításakor az orvos kizárja azokat a betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak (pl. gyulladásos bélbetegségek, cöliákia, SIBO, laktóz- vagy fruktózintolerancia, fertőzések). Ezért is fontos a vérvétel, székletvizsgálat, vagy akár a vastagbéltükrözés. Ha ezek a vizsgálatok negatívak, és a tünetek megfelelnek az IBS kritériumainak: min. 6 hónapja kezdődó panaszok, melyek az elmúlt 3 hónapban jelen voltak, hetente legalább 1 x jelentkeznek és a panaszok a székeléssel összefüggnek akkor valószínűsíthető az IBS.

Mit tehet az egyén? – Te vagy a bélrendszered „edzője”!

Az IBS-re nincs egyetlen „gyógyszer”, ami mindent megoldana. Azonban rengeteget tehetsz magadért életmódbeli változtatásokkal és a stressz kezelésével.

A legfontosabb lépések:

1. Táplálkozás és étrend napló vezetése, melyről Pallagi Alexandra, dietetikusunk ír bővebben itt: IBS étrend: Tippek a panaszok csökkentéséhez

2. Stresszkezelés, melyről Bognár Sára pszichológusunk ír bővebben itt: IBS és pszichológia: Hogyan működik együtt bél és az agy?

3. Rendszeres testmozgás: Segít a stressz oldásában, javítja a bélmozgást és az általános közérzetet.

4. Probiotikumok: Egyes probiotikus törzsek segíthetnek a bélflóra egyensúlyának helyreállításában és a tünetek enyhítésében. Kérd ki orvosod vagy gyógyszerészed véleményét! Erről pedig még többet Dr. Demeter Alexandra gyógyszerészünk ír itt: Az irritábilis bél szindróma a gyógyszerész szemszögéből – lehetőségek a tünetek enyhítésére

Mit tehet az orvos? – Személyre szabott segítség és támogatás

Mi, orvosok, azért vagyunk, hogy segítsünk! Az IBS kezelése egy komplex feladat, amiben a páciens és az orvos szoros együttműködése elengedhetetlen.

Az orvos szerepe:

• Diagnózis felállítása: Pontos anamnézis felvételével és a szükséges vizsgálatokkal kizárja az egyéb betegségeket.

• Személyre szabott tanácsadás: Részletes útmutatást ad az étrendről, stresszkezelési technikákról, mozgásról. Szükség esetén (ideális esetben mindig) dietetikust, pszichológust, gyógyszerészt is bevonhat a kezelésbe.

• Gyógyszeres kezelés: Bár nincs „gyógyszer” az IBS-re, a tünetek enyhítésére számos készítmény áll rendelkezésre:

  • Görcsoldók: A hasi fájdalom enyhítésére.

  • Székletlazítók vagy hasmenés elleni szerek: A széklet rendezésére, a domináns tünettől függően.

  • Probiotikumok: A bélflóra támogatására.

  • Antidepresszánsok: Bizonyos esetekben, alacsony dózisban segíthetnek a bél érzékenységének csökkentésében és a fájdalomérzet módosításában.

Pszichoterápia: Különösen hatékony lehet a kognitív viselkedésterápia (CBT), ami segít a stressz kezelésében és a tünetekkel való megküzdésben.

• Rendszeres ellenőrzés: Figyelemmel kíséri a tünetek alakulását, és ha szükséges, módosítja a kezelési tervet.

Mire számíthatunk kimenetele szempontjából? – A jövő a Te kezedben van!

Az IBS egy krónikus állapot, ami azt jelenti, hogy időről időre visszatérhetnek a tünetek. Azonban a jó hír az, hogy a megfelelő kezeléssel és életmóddal jól kontrollálható, és nem okoz súlyos szervi károsodást.

Jó hír:

• Nem rontja az életkilátásokat: Az IBS nem egy olyan betegség, ami az életet veszélyeztetné, és nem vezet gyulladásos bélbetegségekhez vagy daganatos megbetegedésekhez.

• Jól kezelhető: A megfelelő odafigyeléssel és terápiával a tünetek jelentősen enyhíthetők, és javul az életminőség.

• Hullámzó lefolyású: Lehetnek jobb és rosszabb időszakok, de a tudatos életmóddal a rosszabb periódusok száma és intenzitása csökkenthető.

Amiért fontos komolyan venni:

• Jelentősen ronthatja az életminőséget: A folyamatos fájdalom, puffadás, székletproblémák megnehezíthetik a mindennapi életet, a munkát, a társas kapcsolatokat.

• Pszichés terhelés: A krónikus tünetek szorongást, depressziót okozhatnak, és fordítva, a stressz ronthatja a tüneteket.

• Felesleges öndiagnózis: Ha nem kapunk megfelelő orvosi diagnózist, hajlamosak lehetünk tévesen más betegségekre gyanakodni, ami felesleges aggodalmat és rossz kezelési irányt okozhat.

Összefoglalva: az IBS egy kellemetlen, de ártalmatlan funkcionális zavar, ami jól kezelhető megfelelő életmóddal és orvosi támogatással. Ne feledd, a bélrendszereddel való törődés befektetés a jó közérzetedbe! Ha a felsorolt tünetek közül tapasztalsz magadon néhányat, keress fel egy szakorvost, hogy kizárjuk az esetleges szervi betegségeket és megkapd a megfelelő segítséget!