Akut hasnyálmirigy-gyulladás étrendje: Mit ehetsz és hogyan építsd fel a diétád?

A gasztro cikksorozatunk következő részében a hasnyálmirigy betegségeiről olvashattok bővebben. Elsőként az akut hasnyálmirigy gyulladás dietoterápiáját mutatom be. Arról, hogy mit is értünk akut hasnyálmirigy gyulladás (= akut pancreatitis) alatt, Dr. Mályi Kata cikkében olvashatok részletesen.

A hasnyálmirigy funkciói közé tartozik az emésztőenzimek termelése. Akut pancreatitis során ezek az enzimek a környezetbe kerülnek, melyek erős tünetekkel járnak. Az enzimek mennyiségét laborban ellenőrizhetjük.

A diéta felépítését is nagyban meghatározzák a beteg laborértékei. Ha az értékek romlanak, a diéta is szigorúbb, ahogy javulnak az értékek, a diéta is szabadabbá tehető.

Sok esetben előfordul, hogy a hasnyálmirigy gyulladás akut szakaszában a beteg szájon át nem fogyaszthat semmilyen ételt, a táplálása szondán keresztül valósul meg annak érdekében, hogy a hasnyálmirigy teljes nyugalomba kerüljön és a laborértékek javuljanak, ugyanakkor a bélbolyhok táplálása is biztosított legyen.

Azonban nem minden esetben valósul meg a szondatáplálás, gyakran még ma is a teljes koplaltatást alkalmazzák (szonda nélkül) és a folyadék-elektrolitpótlás infúzió által történik meg.

Ahogy javulnak az értékek, a per os (= szájon át történő) táplálás is megkezdhető.

A diétánál a legfontosabb alapelv a fokozatosság. Egyik napról a másikra nem térünk vissza a normál táplálkozási szokásokhoz.

1. Első lépésként folyadékokat kínálunk a betegnek (keserű majd édes tea, szűrt gyümölcslé/zöldséglevek).

2. Ezt követi a szénhidrátok fokozatos beépítése a diétába. Ebben a szakaszban megjelenik a reszelt alma, reszelt sárgarépa, vizes almaturmix, sült alma (héj nélkül), kompótok, világosra pirított fehér kenyér, pászka, vizes burgonyapüré, főtt rizs, főtt sárgarépa, héjában főtt és sült burgonya, sárgarépa stb.

3. Amikor a beteg gond nélkül tudja fogyasztani a fentieket és a laborétékek is javulnak, az étrend bővítése a fehérjékkel folytatódik. Itt még zsírszegénységre törekszünk, így az alacsony zsírtartalmú húsok, szükség esetén laktózmentes, zsírmentes tejtermékek iktathatók be az étrendbe. (csirkemell, nyúl, 0,1%-os joghurt)

4. A zsiradékokat iktatjuk be utolsó lépésben. Itt szintén törekednünk kell a fokozatoságra, csak lassan (naponta 2-5 grammal) emeljük az ételek készítéséhez felhasznált és a kenyérkenéshez adható zsiradék mennyiségét.

Nagyon fontos, hogy ha a betegnél újra panaszok jelentkeznek vagy a laborértékei romlanak, akkor visszatérünk egy korábbi szakaszba. Tehát a labor ellenőrzése mellett elengedhetetlen, hogy a beteg figyelje a teste jelzéseit.

Amellett, hogy mit fogyasztunk, fontos az is, hogyan tesszük meg mindezt.

Szeretném felhívni a figyelmet az alapos rágásra, minél többször rágjuk meg az ételt, annál könnyebben emészthetővé válik.

Ugyan egy koplalást követően az ember farkaséhesnek érezheti magát, mégis fontos, hogy naponta többször, egyszerre kisebb mennyiséget fogyasszunk el, ezzel is segítve a könnyebb emészthetőséget. Naponta akár 8-9 étkezésben is gondolkodhatunk a diéta kezdeti szakaszán. Ahogy a tünetek enyhülnek, az állapot javul, fokozatosan visszatérhetünk a kevesebb étkezésre is, bár összességében elmondható, hogy a krónikus szakaszba lépve sem javasolt 4-5 étkezésnél kevesebbet tartani.

Ez a cikk segít a tájékozódásban, hogy megértsük azt miért is kell „koplalnunk”, fokozatosan felépíteni a diétát, de nem helyettesíti az egyéni tanácsadást. Ha ti vagy a szeretteitek közöl valaki akut pancreatitis miatti diétás tanácsadásra szorul, feltétlenül kérjétek szakember segítségét!

Ha pedig szeretnétek jobban elmélyülni a gyógyszeres kezelésben, illetve a probléma lehetéseg pszichés hátterében, javaslom, hogy olvassátok el Dr. Vajdics Judit és Fogarasi Beatrix témához kapcsolódó cikkeit is.

Ha szeretnél orvosunkkal konzultálni, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:

Konzultálok