Hepatitis A és E: A klasszikus utazói betegség

Itt a nyár, itt az utazás szezon, sokan szeretnek ilyenkor igazi trópusi vagy trópusi jellegű, akár hazai (!) üdülőparadicsom területére utazni, amivel nincs is baj, de néhány dologra mindenképpen oda kell figyelni, különösen, ha az ember:

• Afrika, Dél-Amerika egyes területeire (Brazília amazonasi vidéke, Latin-Amerika), vagy

• Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia területeire szeretne utazni.

• Azonban közép és kelet Európai úticél esetén is kifejezett elővigyázatosság javasolt.

Ezeken a területeken ugyanis rendkívül gyakori a fertőző májgyulladást okozó hepatitis A (klasszikus utazók sárgasága) fertőzés, de egyre gyakoribbá kezd válni Európában is a Hepatitis E vírus fertőzés, mely hasonló módon terjed, bár eredendően fejlődő országok területén endémiás-azaz kifejezetten elterjedt.

Lássuk a részleteket:

Hepatitis A (HAV): Az utazók és a higiénia szerepe

A hepatitis A vírus (HAV) viszonylag enyhe lefolyású májgyulladást okoz, de a tünetei igen kellemetlenek lehetnek.

Hogyan kaphatjuk el?

Ez a vírus elsősorban a széklet-szájon át terjed. Ez azt jelenti, hogy szennyezett élelmiszer (például nem alaposan megmosott gyümölcsök, zöldségek) vagy víz útján kerül a szervezetbe. Elég mindössze 10-100 vírusrészecske a fertőzéshez. Ritkán, a rövid ideig tartó vírussal teli vérkeringés miatt, vérátömlesztéssel is terjedhet. Különösen figyelni kell arra, hogy a gyermekek akár hónapokig üríthetik a vírust a székletükkel, még akkor is, ha nincsenek tüneteik.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

• Azok, akik trópusi vidékekre utaznak.

• Intravénás kábítószer-használók és férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak (MSM).

• A fertőzött betegek szoros környezetében élők.

• Májbetegek és idősek, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása.

Milyen tünetekre figyeljünk?

A fertőzés után 15-50 nappal jelentkezhetnek a tünetek. Felnőtteknél gyakori a sárgaság (a bőr és a szemek besárgulása), emésztőrendszeri panaszok (hányinger, hányás, hasmenés) és felső légúti tünetek. Ritkán súlyosabb, májon kívüli tünetek is előfordulhatnak, mint például érgyulladás, vesegyulladás, idegrendszeri problémák, vagy akár Guillain-Barré szindróma.

A legtöbb ember teljesen felépül 2-6 hónap alatt. Az esetek 2-3%-ában azonban előfordulhat relapszus (kiújulás), és nagyon ritkán (1-1,5%-ban) a betegség villámgyorsan súlyosbodó, fulmináns formába csaphat át, ami különösen időseknél és krónikus májbetegeknél életveszélyes lehet.

Diagnózis és kezelés

Akut fertőzést a vérben kimutatható HAV IgM típusú antitestek igazolják. Kezelése alapvetően tüneti. Súlyos, fulmináns esetben májátültetésre is szükség lehet.

Hogyan védekezhetünk?

• Védőoltás: Létezik hatékony, aktív védőoltás, ami 10-20 évre tartós védettséget biztosít. Az amerikai CDC (Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ) 12-23 hónapos korban javasolja az oltást. Utazóknak, szoros kontaktoknak, májbetegeknek, MSM-eknek és intravénás drogfogyasztóknak is ajánlott a vakcinázás.

• Immunglobulin: Ha valaki már érintkezett a vírussal, de még nem telt el 2 hét, kaphat aktív oltást. Ha hosszabb idő telt el, vagy ha immungyenge, esetleg 40 év feletti, akkor immunglobulint (passzív immunizálás) adnak.

• Higiénia: Rendkívül fontos a megfelelő kézhigiénia, a tiszta ivóvíz és a szennyvízkezelés.

Hepatitis A – Veszélyeztetett területek és helyzet Magyarországon

A trópusokon és fejlődő országokban felnőtt korra szinte 100%-os a védettség, mivel endémiás a vírus. A legkevesebb eset az északi országokban fordul elő, ahol a felnőtt lakosság mindössze 15%-a védett. Magyarországon közepes a prevalencia: egy 2000-ben végzett vizsgálat szerint a 30 év alatti lakosság mindössze 10%-a volt védett. A járványok gyorsan megszűnnek az alacsony prevalenciájú országokban, hála a higiéniának. Azonban hozzá kell tenni, hogy tavaly és idén (2025-ben) ismét több járványos gócpont is kialakult, elősorban nagyvárosokban, pl. Budapesten.

Hepatitis E (HEV): Az "újonc" állati eredetű meglepetés

A hepatitis E vírus (HEV) az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kap, különösen a fejlett országokban.

Hogyan kaphatjuk el?

• A HEV 1-es és 2-es genotípusai, hasonlóan a hepatitis A-hoz, a széklet-szájon át, szennyezett vízzel terjednek, és nagyobb járványokat is okozhatnak (pl. 1978-ban Indiában 600 000 esetet regisztráltak).

• A 3-as és 4-es genotípusok azonban, amelyek a fejlett országokban gyakoribbak, elsősorban állatról emberre terjednek (zoonózis). Ez azt jelenti, hogy fertőzött állatok (például sertés, vaddisznó) nem eléggé átsütött húsának vagy kagyló fogyasztásával is elkapható.

• Vérátömlesztéssel is átadható.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

• Terhes nők: Különösen a terhesség harmadik harmadában, a HEV 1-es és 2-es genotípusai halálos kimenetelűek is lehetnek.

• Idősek és májbetegek: Náluk súlyosabb lehet a lefolyás, mint a hepatitis A esetén.

• Immungyenge betegek: Például HIV-fertőzöttek vagy szervátültetésen átesettek. Náluk a vírus sokáig a szervezetben maradhat, ami krónikus fertőzéshez és akár cirrózishoz is vezethet 2-3 év alatt.

Milyen tünetekre figyeljünk?

A lappangási idő 15-60 nap. A fertőzés lehet teljesen tünetmentes, de okozhat súlyos akut májgyulladást is. Gyakori a kolesztázis, azaz az epepangás, ami sárgasággal járhat.

A HEV különlegessége, hogy a májon kívül is okozhat tüneteket. Ezek a következők lehetnek:

• Hasnyálmirigy-gyulladás

• Vesegyulladás (pl. membranoproliferatív és membranosus glomerulonephritis)

• Idegrendszeri problémák: Neuralgiás amyotrophia (ami ribavirinnel kezelhető), meningoencephalitis/myelitis, Guillain-Barré szindróma, arcidegbénulás (Bell's palsy), vestibularis neuritis és perifériás neuropátia.

• Vérképzőrendszeri eltérések: Thrombocytopenia (vérlemezkeszám csökkenés), cryoglobulinaemia, aplasticus anaemia, hemolitikus anaemia.

• Egyéb: Ízületi gyulladás (arthritis), szívizomgyulladás (myocarditis), autoimmun pajzsmirigygyulladás.

Diagnózis és kezelés

Akut fertőzést az IgM HEV antitestek pozitivitása és/vagy HEV PCR pozitivitás igazolja. A vírus a fertőzés után 3 héttel mutatható ki a vérben és a székletben, és ott marad 4-6 hétig. A tünetek megjelenésével együtt emelkedik az IgM antitest szintje, majd később az IgG antitesté.

Kezelése akut súlyos esetben ribavirin nevű gyógyszerrel történik (általában 3 hétig). Krónikus fertőzés esetén, immungyenge betegeknél, az immunszuppresszió csökkentése (ha lehetséges) segíthet, vagy ribavirin kezelés (általában 3 hónapig).

Hogyan védekezhetünk?

• Higiénia: Endémiás (azaz gyakori előfordulású) területeken palackozott vizet kell fogyasztani.

• Élelmiszer-biztonság: Fontos a húsok (különösen a sertés- és vadhús) alapos hőkezelése.

• Védőoltás: Kínában már létezik rekombináns vakcina az 1-es genotípus ellen, ami az 1-4 genotípusok ellen is hatásos lehet.

Hepatitis E – Veszélyeztetett területek

A HEV 1-es és 2-es genotípusai Délkelet- és Közép-Ázsiában, Afrikában, valamint Közép- és Dél-Amerikában okoznak vízjárványokat. A fejlett országokban azonban az autochton (helyben szerzett) HEV 3-as és 4-es genotípusú fertőzés gyakoribb, mint a hepatitis A.

A legfontosabb „take home message”: A vírusok elsősorban szennyezett étel vagy víz útján terjednek , és bár világszerte előfordulnak, különösen gyakori a trópusi és fejlődő országokban, ahol a higiénia kevésbé fejlett. A megelőzés kulcsfontosságú, amely magában foglalja a higiéniai szabályok betartását és a védőoltást, különösen a veszélyeztetett területekre utazók számára.

Ha szeretnél orvosunkkal konzultálni, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:

Konzultálok