• DokiApp

A diéta, mint változás

Frauhammer Alexa és Dr. Andorka-Báthori Ágnes írása

Az egészséges életmód, azon belül is a különböző diéták hatalmas témakört tesznek ki. Rengeteg fajta diéta és étrend létezik, és eltérő az is, hogy valaki önként, saját elhatározásból változtat az étkezésén, vagy valamilyen egészségügyi állapot kényszeríti rá.


Egy biztos: belekezdeni egy diétába mindenképp egy változtatási folyamat, hiszen módosítanunk kell azon, ahogy addig ettünk; egyes élelmiszerek mennyiségét csökkentenünk kell, míg másokét növelni, vagy akár új ételeket is be kell emelni az étrendünkbe.


Ha abból indulunk ki, hogy egy diéta bevezetése az életünkbe változást jelent, érdemes figyelembe vennünk azt is, milyen jellemzői vannak a változás folyamatának általánosságban.


A változás transzteoretikus modellje (Prochaska & DiClemente, 1982) szerint a változási folyamatnak 6 szakasza van:

  1. a töprengés előtti fázis

  2. a töprengés

  3. a felkészülés

  4. a cselekvés

  5. a fenntartás

  6. és a visszaesések fázisa

A töprengés előtti szakaszban az ember még nem ismeri fel, hogy változásra lenne szüksége; hárítja a felelősséget, ürügyeket gyárt arra, miért marad a jelenlegi állapotában.


A töprengés fázisában a személy már tudomásul veszi, hogy változásra van szükség, amihez a következő szakaszban, a felkészülés szakaszában meg is teszi a kezdő lépéseket – egy diéta esetén például recepteket gyűjt, vagy épp tanácsot kér egy dietetikustól.


A cselekvés fázisában már aktívan benne van a változtatási folyamatban; innen a következő stádiumba, a fenntartás szakaszába akkor lép át, ha már nagyjából fél éve kitart a változtatás mellett.


Nagyon fontos megemlíteni a visszaesést, ami a változási folyamat elkerülhetetlen része – ezért is szerepel külön szakaszként ebben a modellben.


Minden változási folyamat visszaesésekkel, botlásokkal jár – ez teljesen normális, nincs vele semmi probléma, ha ezt sikerül tudatosítanunk magunkban, és nem tekintünk rá a teljes folyamat kudarcaként.


Belekezdeni egy diétába bizonytalansággal jár: nem tudhatjuk előre, mire hogyan fog reagálni a szervezetünk. Fokozottan igaz lehet ez olyan esetekben, amikor valamilyen egészségügyi ok miatt kezd az ember egy új étrendbe. Említhetjük itt például az inzulinrezisztenciát, cukorbetegséget: bár adott, miből mennyit és mikor érdemes enni, mégsem biztos, hogy mindig ugyanúgy reagál majd a testünk. Ami ma még jólesett, és nem okozott problémát, az holnap lehet, hogy másképp fog hatni ránk. Az ételek mennyiségén és minőségén túl befolyással lehet ránk az aktuális lelkiállapotunk, érzelmeink, stressz-szintünk – rengeteg minden hat ránk az ételeken túl is.


Orvosi szempontból a diéta szó helyett ma sokkal inkább használatos az orvosi táplálkozásterápia elnevezés. Bármilyen szempontból kezdünk életmódváltásba, mindenképpen javasolt első lépésként egy szakember felkeresése, dietetikus (táplálkozási szakember) segítségével egyénre szabottan alakíthatjuk ki a számunka legmegfelelőbb táplálkozásterápiát.

Fontos, hogy az elkezdett életmódkezelés igazodjon az érintett személy esetlegesen fennálló kezeléséhez, kezelési céljaihoz, egyéni igényeihez és a társadalmi-kulturális szokásokhoz.

Az étrendi előírások célja elősegíteni és támogatni az egészséges étkezési minták elsajátítását, a hasznos tápanyagban gazdag ételek és ajánlott mennyiségeik megismerését. A táplálkozási szakember felkínál választási lehetőségeket étrendi minták kidolgozásával, segíti annak a megerősítését, hogy az érintett személynek a kialakult állapot ellenére sem kell lemondania az étkezés öröméről.



Ha túltekintünk a diétázás fizikai szintjén, és egy nagyobb perspektívát nézünk, átgondolhatjuk azt is, hogyan hat ránk a diéta követése, milyen önismereti hozadéka lehet: a már említett változtatási folyamat egyes szakaszaiba hogyan lépünk bele, milyen elvárásaink vannak, hogyan reagálunk a botlásokra, visszaesésekre.

Megmutathatja azt is, hogyan kezeljük a bizonytalanságot, mennyire vagyunk rugalmasak, hogyan tudunk alkalmazkodni megváltozott helyzetekhez; milyen gondolkodási csapdáink, torzításaink vannak, „mindent-vagy-semmit” alapon gondolkodunk-e, vagy tudunk-e elengedni, elfogadni dolgokat.


Mindezek felismerése azért hasznos, mert ezáltal a saját működésünkre látunk rá, ez a tudatosság pedig segít minket a változtatási folyamat során; segít abban, hogy legközelebb másképp reagáljunk, más működést alakítsunk ki.



Ha pszichológus segítségét kérnéd a változási folyamat támogatására,  kattints IDE, és igényelj online konzultációt!
ÚJ szolgáltatás a DokiApp-on: Dietetikai tanácsadás online
Legyen szó fogyásról, életmódváltásról vagy ételintoleranciáról, esetleg betegséggel kapcsolatos diétáról, szakképzett csapatunk készséggel áll a rendelkezésedre.

Felhasznált irodalom:

DIABETOLOGIA HUNGARICA XXVIII. évfolyam 3. szám

Prochaska, J. O. & DiClemente, C.C. (1982). Transtheoretical therapy: Toward a more integrative model of change. Psychotherapy: theory, research & practice, 19(3), 276



A cikksorozat 1. része: Diéta, fogyókúra, étrendek – pszichológiai megközelítésből