Étkezési tévhitek

A következő cikkben étkezéssel kapcsolatos, gyakran előforduló tévhitekre szeretném felhívni a figyelmetek. Olyan dolgokat választottam, ami a tapasztalatok alapján a leggyakrabban előforduló tévhitek közé tartoznak. Elsőként a cukorral, leginkább annak helyettesítésével kapcsolatban osztanék meg Veletek néhány gondolatot.

A barnacukor:

gyakorlatilag egy fehér cukor. Annyiban különbözik a hagyományos fehér cukortól, hogy a cukorgyártás során keletkező melaszt visszakeverik hozzá (ez adja a színét és az eltérő ízt). Tény, hogy minimális mennyiségű vitamin/ásványi anyag található a barna cukorban a fehérhez képest, de ahhoz, hogy ez számottevő mértékű legyen, rengeteg cukrot kéne elfogyasztanunk.

A méz:

vitaminban/ásványi anyagban bővelkedik, de amennyiben a fogyás a cél vagy a testtömeg megtartása, nem megfelelő, hiszen ugyanannyi szénhidrátot tartalmaz, mint a cukor. Emellett fontos megjegyezni, hogy a fogaknak is többet árt. Állaga miatt könnyen megtapad a fogak között, elősegíti a fogszuvasodást.

Kalóriatartalmuk pedig megegyező

A nádcukor:

szerkezetileg szintén azonos a kristálycukorral, de a trópusokról kell hazánkba szállítani, ez az oka az árbeli különbségnek.

Ezek közül bármelyiket is választjátok tehát, a mértékletességre minden esetben figyelni kell!

A következő hiedelem a kókuszolajat érinti:

Néhány éve kifejezetten elterjedtté vált a diétázók és egészségesebb étkezésre törekvők körében a kókuszolaj használata. Ez a trend a mai napig fennáll, de fontos, hogy tisztázzunk néhány dolgot, ami segít a megfelelő döntés meghozatalában.

A kókuszolaj, illetve zsír különlegessége, hogy jelentős mennyiségben tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakat (MCT). Ez akkor előnyös, ha a normális zsíremésztés, felszívódás és -anyagcsere folyamata valamilyen okból sérül. (pl epekő, hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek.)

Felszívódásuk ugyanis jóval kisebb mennyiségben igényel epesavakat és lipázt, melyek az emésztésben játszanak szerepet.

Kiemelném, hogy egészséges szervezetben a hosszú szénláncú zsírsavak emésztése és felhasználása is gond nélkül megtörténik, ezért nem előnyösebb a kókuszzsír alkalmazása abban az esetben, ha a fentiek közül nem áll fenn egyik egészségügyi probléma sem. Azonban az MCT zsíroknak van némi hátránya is. A májban képződő VLDL/IDL/LDL típusú lipoproteinek (nem koleszterin!) és a trigliceridek vérszintjét emelik.

Energiatartalma megegyezik a a többi zsiradékéval, így diétás céllal alkalmazni nem lehet. A fogyókúrás hatás bizonyítására ugyan végeztek kísérleteket, de nem az általunk is kapható kókuszzsírral végezték, hanem MCT zsiradékokkal, ami a kókuszzsír 15%-át jelenti, így az eredmények nem relevánsak.

Szintén gyakori tévhit, miszerint a barna kenyérjobb alternatíva, mint a fehér.

Kenyér esetén a lényeg a teljes kiőrlésű liszten van.

A teljes kiőrlésű kenyerek készítésénél a gabonaszemek héjának egy részét is felhasználják, ezért magasabb a rosttartalma – lassabban szívódik fel. Viszont nem minden barna kenyér készül teljes kiőrlésű lisztből, némelyiket csak színezik (pl maláta vagy kakaóporral). A teljeskiőrlésű kenyér: legalább 60% teljes kiőrlésű és legfeljebb 40% búza-rozs vagy tönkölyőrleményt kell tartalmazzon. A félbarna kenyérnél 15% ez az arány.

Felhívnám a figyelmeteket arra, hogy vásárlásnál az összetevőket is nézzétek meg, mert sajnos az a tapasztalat, hogy az elnevezés nem mindig felel meg a szabályozásnak.

Ha már a kenyereknél tartunk, mi a helyzet a szénhidrát csökkentett termékekkel?

A szénhidrátok szervezetünk elsődleges energiaforrásai, ezzel a szervezetünk is tisztában van, ha nem visszük be megfelelő mennyiségben, akkor szokott előfordulni, hogy éhségrohamok törnek ránk. Ilyenkor persze nem a tonhalas szendvicset kívánjuk meg. Sokkal inkább az édességeket, kekszeket, amelyek által gyorsan jut egyszerű cukrokhoz a szervezetünk.

Nem érünk el fogyást, ha csak a szénhidrátokat korlátozzuk. Oda kell figyelni a megfelelő energiabevitelre is, hiszen, ha csupán a ch megszorítása történik meg, elfordulhat, hogy a zsiradékok, fehérjék mennyisége nagymértékben növekedni fog, ekkor az energiatartalom ugyanannyi marad vagy magasabb is lehet, amennyiben a zsiradékok bevitele nő. (1 g ch – kb 4 kcal, 1 g zsír kb. 9 kcal)

A szénhidrátcsökkentett termékek szénhidráttartalma ugyan alacsonyabb, energiatartalmuk azonban nem feltétlenül, hiszen gyakran magvakkal dúsítják őket, aminek hatására a szénhidráttartalom csökken, de a zsír arányaiban nőni fog. A zsiradékok viszont magasabb energiatartalommal rendelkeznek. (Nem a szénhidrátoktól hízunk, hanem attól, hogy ha több energiát viszünk be a nap folyamán, mint amennyit elégetünk.)

Lehet ezeket is fogyasztani, de nem szükségszerű (paleo,keto nem javasolt, akkor van igazán előnyük, ha valakinek szigorúan számolnia kell a ch bevitelét, pl cukorbetegség, IR esetén).