Korábbi cikkünkben a munkahelyi elégedettség alapvető komponenseit mutattuk be. Ebben a bejegyzésben pedig a már említett érzelmi komponens átfogóbb vizsgálatára, megértésére fókuszálunk. Az alábbi keréken rengeteg érzelem található, amelyek segíthetnek konkretizálni azt, hogy éppen mit érzel, mi van benned, sőt előfordulhat, hogy akár több érzelem is kavarog benned. Kifejezetten fontos, hogy képesek legyünk felismerni és jól értelmezni a saját érzelmeinket, hiszen a személy munkával való elégedettsége jól tükrözi az egyén általános hangulati állapotát, tehát hogy mennyire érzi jól vagy rosszul magát a mindennapokban.
Forrás: Kiss A. & Farkas J. (2020). Mentőöv érzelmi viharok esetére: érzelemszabályozás a gyakorlatban. Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet.
A négy megközelítés (kognitív, társas, diszpozícionális, érzelmi) jól érzékelteti a munkahelyi elégedettség komplexitását, hiszen azontúl hogy együtt jár a külső környezettel, az interperszonális kapcsolatokkal, a személyiségvonásokkal és az érzelmekkel, nagymértékben befolyásolja az is, hogy az adott személy a munkájára vonatkozóan milyen átfogó, ítéleten alapuló kiértékelést vetít le saját magával kapcsolatosan.
Azt gondolom, hogy a tudatosság az egyik leghatásosabb eszköze az elégedettség vizsgálatának.
Nyilván mindenki szeretné ezt az állapotot elérni a munkahelyén, viszont ahhoz egy tudatos önvizsgálatra van szüksége. Ennek első lépése, hogy nézzük meg részletesen és mélyen az érzelmi komponenst, tehát milyen érzelmek társulnak a munkahelyemhez, munkavégzésemhez? Megjelenik az elégedettség érzése? Ezután következhetnek a további összetevők. A saját képességeim, értékeim, szükségleteim illeszkednek a jelenlegi munkámból fakadó kritériumokkal és a szervezet értékrendjével? Munkatársaimmal és vezetőimmel kapcsolatos viszonyom megfelelő, a hozzáállásunk, szemléletmódunk bizonyos mértékig azonos? Milyen személyiségvonásokat ismerek fel magamon? Ezek mennyire segítenek az aktuális állapotomon, elégedettségemen? Ezek mind olyan alapvető tisztázó kérdések, amelyek segítenek feltárni azt, hogy valójában elégedett munkavállaló vagyok, amennyiben nem, az esetleges okokat is körvonalazhatják a válaszok.
Előfordulhat azonban, hogy megakadunk ebben a folyamatban vagy bizonytalannak érezzük magunkat a továbblépéssel, fejlődéssel kapcsolatosan, ilyenkor merjünk szakmai segítséget kérni, a DokiApp pszichológus csapata mindenki számára elérhető.
A munkával való elégedettségnek van egy olyan része is, amelyik sokkal inkább a szervezeten múlik, és egyértelműen hatással van a munkavállaló hangulati állapotára. Sok olyan szervezeti tényezőt azonosítottak, amelyek befolyásolják a munkavállaló elégedettséget. Ezek közül az alábbi hat tényezőt tartom rendkívüli jelentőségűnek ebben a kontextusban:
munkakörrel kapcsolatos
személyes fejlődési lehetőségekhez fűződő
anyagi juttatásokkal kapcsolatos
vezetők irányításával összefüggő
emberi kapcsolatokkal kapcsolatos
munkahely biztonságával kapcsolatos elégedettség.
Fontos megemlíteni azt a modellt, amely szerint az elégedetlenség és az elégedettség hiánya nem azonos. Ez alapján megkülönböztethetünk higiénés és motivációs tényezőket, amelyek alapján meg lehet állapítani az elégedettséget és az elégedetlenséget vagy esetlegesen ezek hiányát.
Amennyiben a higiénés faktorok (szervezeti kultúra, munkafeltételek, fizetés, munkabiztonság, státusz, munkakörülmények, stb.) kielégülnek, akkor beszélhetünk elégedetlenség hiányáról, azonban ha ezek nem teljesülnek, akkor kialakulhat az elégedetlenség, tehát jelen feltételek kielégülése nem vonja maga után automatikusan az elégedettség érzését a munkavállalókban, sokkal inkább egy semleges állapotot jelent.
Motivátorok (sikerélmény, teljesítmény elismerése, munkatartalmasság, felelősség, előléptetési és továbbfejlődési lehetőségek) sikeres teljesülése esetén tapasztalhatja meg a munkavállaló az elégedettséget, de ha ezek a tényezők nem következnek be, akkor is „csak” elégedettség hiányáról beszélhetünk.
Amennyiben ezt a pozitív állapotot sikerül elérni a munkavállalóban, akkor a motivációs szint növekedését, valamint a szervezet iránti elkötelezettséget is elősegíthetjük, valamint szervezeti szinten hozzájárulhat a fluktuáció mérséklődéséhez és a hiányzások csökkenéséhez.
Nem utolsó sorban az elégedett munkavállaló teljesítménye és pszichés jólléte egyértelmű pozitív hatással van mind a szervezetre, mind pedig az érintett személyre. Amennyiben vezetőként szeretnéd felmérni és fejleszteni csapatod vagy munkavállalóként hasznosnak találnád, ha lenne lehetőséged egy ilyen programban való részvételhez, akkor keresd fel a DokiApp szolgáltatásai között megtalálható a vállalati diagnosztika és fejlesztő programot, amely többek között az elégedettség felmérésével és fejlesztésével is foglalkozik.