Mind ismerjük az untig ismételt mondást: ép testben ép lélek. Talán sokan szkeptikusak még a test és lélek közötti szoros kapcsolatot illetően, főleg, ha megfordítjuk a mondást. Ép lélek – ép test. Ne írjuk le azonban olyan egyszerűen ezt a látszólag ezoterikus állítást. A tudomány is egyre többet foglalkozik azzal, hogy mentális egészségünk, még inkább stressz szintünk kihat a testünkre és mindez fordítva is igaz. De mégis mi a kapcsolat?
A stresszel kapcsolatos alapokat talán már mindenki fejből tudja, hiszen korunk egyik központi problémaköre a felgyorsult, túlterhelt létezés. Azt talán már kevesebben tudják, hogy célunk nem a stressz elkerülése, hanem annak megszelídítése.
A stresszt ugyanis nem tudjuk elkerülni.
Mindig lesznek olyan megterhelő, váratlan események, helyzetek, amelyek igénybe veszik a testi és lelki erőforrásainkat. A stressz életünk része, azonban azt, hogy hogyan reagálunk rá, mit kezdünk ezekkel a helyzetekkel, a kiváltott hatással, azt igenis tudjuk befolyásolni!
Közvetlen és közvetett veszély
A stressz két úton hathat a testünkre, direkt, illetve indirekt módon. Az első, a közvetlen vagy direkt út talán egy vadászó oroszlán példáján keresztül mutathatjuk be a legérzékletesebben. Ebben a helyzetben az állat egy készenléti „stressz” állapotba kerül, amikor emelkedik a szívritmus, a vérnyomás, szaporább a légzés, megfeszülnek az izmok, fokozódik az anyagcsere, a vércukorszint és a hormontermelés megugrik. Ezzel ellentétben az emésztés, a regenerálódás és az immunrendszer működése csökken, hiszen ebben a helyzetben ezek nyilván nem élveznek prioritást. Főszereplő oroszlánunk teste tehát felkészül a támadásra, zsákmányállata pedig a menekülésre ugyanígy reagál. Amint azonban vége a támadásnak (akár sikeres volt, akár nem), ezek a funkciók visszaállnak a rendes szintre, minden visszatér a rendes kerékvágásba.
Mi történik nálunk embereknél? Míg az oroszlán a vadászat végeztével tovább áll, mintha mi sem történt volna, mi emberek nem tudunk ilyen könnyen túllépni az eseményeken. Ez egykor a túlélésünket szolgálta, ma viszont már inkább káros számunkra. Az adott napi stresszes eseményt hazavisszük és az velünk is marad. Emellett természetesen vannak olyan hosszabb ideig fennálló körülmények, amelyek napokig, sőt hetekig, hónapokig is erőteljes befolyást gyakorolnak ránk. A készenléti állapot tehát nem szűnik meg, visszük magunkkal tovább. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is magasabb fordulatszámon pörögnek a támadáshoz – vagy épp a meneküléshez – szükséges funkciók, míg a regenerálódást, pihenést szolgálók pedig csökkent módban működnek.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a stressz nem biztos, hogy a munka miatt lép fel. A mindennapokban számos forrásból érhet minket ilyen behatás, farkasok nélkül is. Ha régóta cipelünk magunkkal régi konfliktusokat, rossz kapcsolatokat, nem figyelünk oda a lelki szükségleteinkre, akkor ugyanilyen bénító folyamatok játszódnak le bennünk. Amennyiben a készenléti állapot hosszú távon fennáll, krónikussá válik, akkor a szervezetünk elfárad és nem tudja fenntartani a két rendszer közötti egyensúlyt. A stressz tehát hat a testi működésünkre, folyamatos készenlétben tart. A felsoroltak között talán szembetűnő, hogy számos betegségekkel összefüggő paraméter jelenik meg: a szívritmus, a vérnyomás, az anyagcsere, a vércukorszint vagy a hormontermelés. Ezek emelkedett szintje pedig nem csak a vadászat sikerét segíti elő, de a vonatkozó megbetegedések valószínűségét is.
A második a közvetett vagy indirekt út. Erre talán először nem is gondolunk, pedig a legtöbbünk életében jelen van, ez pedig nem más, mint a káros megküzdési stratégiák. A megküzdési stratégiák olyan cselekedetek, amelyeket azért végzünk, hogy a stressz, a bennünk lévő feszültség oldódjon. Azokat a megküzdési stratégiákat nevezzük rossznak, ami károsítja a szervezetünket és hosszútávon talán még inkább fokozza is éppen azt a feszültséget, amit csökkenteni szeretnénk. Mik tartoznak ide? Ilyen például az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az önnyugtatásra alkalmazott gyorsételek, az alvás minőségének és mennyiségének elhanyagolása. Ezek mind-mind olyan cselekvések, amelyeket azért teszünk, hogy jobban érezzük magunkat, lehetőleg minél gyorsabban. A fellépő feszültségcsökkenés azonban csak átmeneti, csupán tompítják a negatív érzéseket és hosszabb távon károsan hatnak mind a lelki, mind a testi egészségünkre.
Így tehát a stresszes életmód közvetlen és közvetett módon is vezethet a betegségek kialakulásához. Emeli, fenntartja a testünk feszültségét, illetve káros tevékenységeken keresztül rombolhatják az egészségünket.
Ma már tudjuk, hogy a testi kórképeknek több, mint 50 százalékában fellelhető stresszel, lelki egészséggel összefüggő faktor.
köztük például:
Szív- és érrendszeri betegségek
Gasztroenterológiai kórképek
Daganatos betegségek
A test egyes részeinek gyulladása
Mit tehetünk?
Mivel a stresszel teli eseményeket nem tudjuk kiiktatni az életünkből, ezért arra kell koncentrálnunk, hogy minél felkészültebbek, tudatosabbak legyünk ezekkel kapcsolatban. A tartósan fennálló stressz során a szervezet alkalmazkodóképessége kimerül, ennek súlyos testi és lelki következményei lehetnek.
A jó hír az, hogy a gondolataink, érzéseink nem csak negatív irányba befolyásolhatják a testi egészségünket, ezek tudatos módosításával elősegíthetjük a regenerálódását is.
A káros megküzdési stratégiáinkat érdemes lecserélni egészségesekre. Persze mindenki másban találja meg a számítását, de relaxációval, légzőgyakorlatokkal, sportolással, vagy csak egészségesebb jutalmazó ételekkel is sokat javíthatunk életminőségünkön. Tudatos stresszkezeléssel számos problémánkat megelőzhetjük. Ezen felül a stresszkezeléshez tartozik saját határaink megismerése és azok megóvása, a konfliktuskezelés, érzelemszabályozás is. Ezeken a területeken kérhetjük szakértők segítségét is.
Amennyiben úgy érzi, hogy többet szeretne tudni a stresszoldásról, a betegségek és lelki egészség kapcsolatáról és ezek helyes kezeléséről, jelentkezzen be a DokiApp pszichológusaihoz egyéni konzultációra!