A 20. században széles körben elterjedt az a nézet, hogy a szorongás és a stressz közvetlenül felelősek a gyomorfekély kialakulásáért. Az „Ha stresszelsz, gyomorfekélyed lesz” kijelentés azonban ebben a formában már nem állja meg a helyét. A Helicobacter pylori baktérium felfedezése óta tudjuk, hogy a gyomorfekély fő okozója valójában ez a kórokozó.
Azonban a legújabb kutatások, amelyek a pszichoneuroimmunológiai folyamatokat vizsgálják, arra utalnak, hogy a hosszan tartó és halmozódó stressz (például műtét, trauma, vagy elhúzódó betegség, fizikai kitettség), a stresszre adott testi és lelki reakciók, valamint a Helicobacter pylori fertőzés együttesen növelhetik a gyomorfekély kialakulásának kockázatát.
A stressz hatására felszabaduló hormonok, az úgynevezett stresszhormonok, gyengíthetik az immunrendszert, ami megkönnyíti a Helicobacter pylori elszaporodását a szervezetben. A stressz emellett súlyosbíthatja a gyomorfekély tüneteit közvetett úton is, mint például az érzelmi evés, alkoholfogyasztás vagy dohányzás. Ezek a tevékenységek pedig lassíthatják a gyógyulást és erősíthetik a tünetek megjelenését. Ezekről a hatásokról a Betegségek megelőzése a stressz megszelidítésével című cikünkben írtunk.
Ahogy említettem, pszichológiai szempontból szintén fontos kockázati tényező a dohányzás, amely káros hatással van a gyomor izomzatára és nyálkahártyájára. A dohányzás nemcsak a fekély kialakulását segíti elő, hanem késlelteti a gyógyulást is.
Emellett ki kell még emelnünk azt is, hogy a túlzott alkoholfogyasztás közvetlenül irritálja a gyomor nyálkahártyáját, növeli a gyomorsav termelését, és tovább károsítja a nyálkahártyát. Így tehát a WHO által meghatározott értékeken felüli mennyiség bizonyítottan kockázati tényezőként jelenik meg.
Kutatások bizonyítják továbbá, hogy a mentális zavarok és a gyomorfekély gyakran együtt fordulnak elő.
Az olyan mentális problémák, mint a személyiségzavarok, pánikbetegség, szorongásos zavarok, gyermekkori traumák és alkoholfüggőség, növelhetik a gyomorfekély kialakulásának esélyét.
Ebben az esetben terápiás, szükség esetén gyógyszeres kezelés válhat indokolttá a pszichés tényezők kezelése érdekében.
De hogyan támogathatjuk a gyógyulást pszichológiai oldalról?
Alvás: Az alvásmegvonás, álmatlanság komoly hatással lehet a betegségünkre, valamint a gyomorfekély gyakran rontja az alvás minőségét is. Az alábbi cikkekben hasznos tippeket találsz a jobb alvás érdekében:
Stresszkezelés: A stresszintünk befolyásolhatja a gyógyulás sebességét, illetve az immunrendszer megfelelő működését, így érdemes megvizsgálnunk jelenlegi stresszszintünkre. Ebben segítséget nyújthatnak az alábbi cikkek:
Dohányzásról való leszokás: A dohányzás elhagyása elengedhetetlen a gyógyulás érdekében. Bár ez nem egyszerű, két részből álló cikksorozatunk segítséget nyújt a leszokáshoz:
Alkoholhasználatra vonatkozó ajánlás betartásával tehetünk az egészségünk megőrzéséért, kialakult betegség esetén azonban kerülni kell az alkoholfogyasztást. A napi ajánlott mennyiség férfiak esetén 2, nők esetén 1 egység alkohol. Ez a gyakorlatban férfiak esetén 0,5 liter sör, 2 deciliter bor, 6 cl tömény alkohol. Nőknél pedig 2,5 liter sör, 1 dl bor, valamint 3 cl tömény alkohol fogyasztása a limit. Mindemellett heti 2 alkoholmentes nap megtartása szükséges ahhoz, hogy elkerüljük az egészségügyi következményeket.
Összefoglalva, a gyomorfekély esetén számos területen szükség lehet pszichés támogatásra.
A további cikkeinkben az orvosi és gyógyszeres kezelés fontosságáról, valamint a dietetikai szempontokról is olvashatsz!
Ha szeretnél szakemberünkkel konzultálni, kattints az alábbi gombra és látogass el a DokiApp felületére:
Forrás:
Lim, W. Y., Subramaniam, M., Abdin, E., Vaingankar, J., & Chong, S. A. (2014). Peptic ulcer disease and mental illnesses. General hospital psychiatry, 36(1), 63-67.
Comments